Az Isten nyila messzire elér. A villám a zivatarfelhőtől akár 40 kilométeres távolságban is lecsap. Hatalmas energia, elképesztő égi jelenség. A világon több száz ember életét oltja ki.
Derült égből villámcsapás. Bár ritkán fordul elő, nem elképzelhetetlen. A villámok akár 40 kilométerre is képesek lecsapni a zivatarfelhőkből. Ez az égi jelenség évente több száz ember életét oltja ki, de korántsem végez mindenkivel, akit elér. A statisztikák szerint a sérültek 25 százaléka hal bele a villámcsapásba.
– A villámok kisebb hányada lecsapó, illetve ezeken belül is megkülönböztethetünk negatív és pozitív lecsapó villámot. A negatív a gyakoribb, a pozitív pedig a veszélyesebb, jóval nagyobb energiákat hordoz, illetve nagyon messzire, akár 40 kilométerre is ki tud csapni a zivatarfelhőből. Ha ott valakit éppen egy ilyen villámcsapás sújt, akkor meglepődhet – mondta az M1 Minden tudás című műsorában Molnár “Storman” Ákos, a Viharvadászok Egyesületének alelnöke.
Teljesen kiszámíthatatlan
A villámlás tulajdonképpen egyfajta elektromos kisülést jelent, amelyet a zivatarfelhőkben lezajló töltésszétválasztás idéz elő. Szerencsére a viharok során keletkező villámok nem mindig érnek földet, akad közülük jó néhány, amelyik már a felhőben kisül. A villámlás útja és működése azonban sokszor kiszámíthatatlan. Még a képzett viharvadászok sem tudhatják pontosan, hogy egy vihar során összesen hány villám csap le és azt sem, hogy hol.
Molnár Ákos hivatásos viharvadászként többször került közvetlen életveszélybe. Legutóbb Amerikában hívta ki maga ellen a sorsot. Júniusban, a kansasi Greensburg mellett csak a szerencsének és a szakértelmének köszönhette, hogy megmenekült. De mit tehetünk mi magunk, ha viharzónába kerülünk?
Tudunk védekezni
– A villám a tér legmagasabb pontjába szeret becsapni, ahol feszültségkülönbség keletkezik a felhőréteg és a talaj között. Ha mi vagyunk a legmagasabb pont, akkor érdemes leguggolni, beszállni az autóba, mert az körbevezeti a villámban keletkező energiákat – magyarázta Dr. Kőnig Róbert, a Szent János Korház Gyermeksebészeti és Traumatológiai osztályának gyermeksebésze.
Súlyosak a következmények
Ha mégis megvan a baj, számolnunk kell vele, hogy a villámcsapás következtében akár három sérüléstípust is elszenvedhetünk.
– Amikor egy szervezetbe villám csap, akkor azon keresztül folyik át az az energia, amely a felhők felől jön; ez szívmegálláshoz vezet. A második, ami történik, hogy a kisülés, egy robbanás gyakorlatilag hihetetlen hőenergiát szabadít fel. Ha közel állunk, de olyan szerencsések vagyunk, hogy nem belénk csap a villám, akkor meg is tudunk égni. A harmadik hatás egy hangrobbanás, amely el tud minket dobni, akkor pedig a leérkezés okoz sérülést – mutatott rá a gyermekorvos.
A közhiedelemmel ellentétben a villámcsapás azonban csak ritkán jár égési sérüléssel, és ha fiatal a sérült, akár a teljes gyógyulásban is reménykedhetünk. Idősebb korban viszont súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
Forrás: Stockphoto
– Olyan tünetek is visszamaradhatnak, mint a végtagbénulás. Az idegrendszerünk ugyanúgy elektromossággal működik, mint például egy villanyhálózat. Az agyunk ugyanúgy kommunikál a kezünkkel, mint ahogy a számítógép a szerverrel, és ezt megbontja a villámcsapás, az energia. Az időseknél ez érzékenyebb – emelte ki Dr. Kőnig Róbert.
Mégis a hatalmas hőenergia ellenére miért ritka, hogy égési sérülést is okoz a villámcsapás? Azért, mert mivel földelve vagyunk, így nem marad meg bennünk az energia, átfut rajtunk és csak a szervezetnek csak azok részeit írja át, amelyben elektromos áram van, elektromos árammal működik. Ezért látunk kevés égési sérülést.
Nem mindegy, hol vagyunk épp
Bármilyen meglepő, Amerikában a viharokból származó balesetek hetven százalékát nem a tornádók, hanem a villámcsapások okozzák. Magyarországon évente tucatnyi ember sérül meg. A halálos balesetek száma azonban kevés, mert ha van a közelben hozzáértő segítő, akkor még azt is vissza lehet hozni az élők sorába, akinek szívleállást okozott az ég haragja. A statisztikai adatok szerint ez 10-ből kilencszer sikerül.
