Friss eredmények szerint egy bizarr, raptorszerű dinoszaurusz, mely valójában vegetáriánus volt, lehet a hiányzó láncszem a növényevő dinoszauruszok és a theropodák között. Eme utóbbiak közé tartoznak a Tyrannosaurus rexhez és Velociraptorhoz hasonló húsevők.
Brit kutatók átfogó adatkészlet segédkezésével elemezték ki a korai dinoszauruszok több mint 450 anatómiai jellegzetességét, és megtalálták a Chilesaurus pontos helyét az őslények családfáján. A Biology Letters folyóiratban közölt eredmények azt sugallják, hogy az őslény hatékonyan kitölt egy tátongó hiátust két nagyobb dinoszauruszcsoport között, és feltárja, e kettő miként válhatott szét egymástól.
A Dél-Chilében feltárt Chilesaurust először 2015-ben írták le. A kései jurakorban élt, mintegy 150 millió évvel ezelőtt, és fizikai tulajdonságok furcsa tárházát vonultatja fel, ami miatt nehéz osztályozni. Feje például ragadozóét idézi, míg lapos fogfelszíne növények szétmorzsolására alkalmas.
Matthew Baron, a vizsgálat első szerzője szerint a Chilesaurus olybá hat, mint amelyet többféle állatból „raktak össze”, ezért is képez rejtélyt.
A Chilesaurus csontvázának replikája. (Fotó: AFP)
A korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a Theropodák csoportjába tartozik. Eme hüllőmedencéjű dinoszauruszok között leljük fel a Tyrannosaurust is. A friss tanulmány szerint viszont teljesen más csoport, az Ornithischia (madármedencéjűek) nagyon korai tagja volt. A dinoszaurusz családfa ilyesfajta átrendeződése révén alaposabban feltárhatják a madármedencéjűek eredetét. Ide tartozik többek között a Stegosaurus, a Triceratops és az Iguanodon.
A madármedencéjű dinoszauruszoknak sok közös fizikai jellegzetessége volt, a két legismertebb a madárszerű medencestruktúra, és a táplálkozást elősegítő csőrszerű képződmény. Ez a medenceelrendeződés nagyobb, összetettebb emésztőrendszer kialakulását tette lehetővé, amely végezetül termetesebb növényevőkhöz vezetett.
Míg a Chilesaurusnak madárszerű medenceszerkezete és növények rágására alkalmas fogazata volt, nem vonultatja fel a csoport egyéb őslényeire jellemző csőrt, ami még fontosabb leletté teszi.
Baron szerint fellelése előtt nem volt a kutatók birtokában átmeneti faj, nem tudták eldönteni, hogy milyen sorrendben fejlődtek ki a fizikai jellegzetességek. Úgy véli, a lelet feltárja, hogy a madármedencéjűeknél az emésztőrendszer fejlődött ki először, az állkapocs pedig később.
Az év elején ugyanezen kutatócsapat már felvetette, hogy a dinoszaurusz családfát át kellene vizsgálni. A Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban azt sugallták, hogy a madármedencéjű és hüllőmedencéjű dinoszauruszok közös ősből fejlődtek ki.
