Különösen figyelni fog a Nébih a sütőipari termékek minőségére, miután péntektől hatályba léptek a kenyerekre vonatkozó új minőségi szabványok. A hatóság közölte, várhatóan kiemelt ellenőrzéseket indít, mert a trükközés beindulására lehet számítani egyes gyártóknál. A pékszövetség üdvözli a változásokat, de felhívta a figyelmet, hogy a kenyerek nagy része nem lesz jobb, mint eddig.
Kiemelt ellenőrzési kampányt helyezett kilátásba az Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó módosítása után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szervezet Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője, Pleva György a hirado.hu-nak azt mondta, az új előírások akkora változást hoznak az érintett termékek összetételében, hogy a gyártók egy része várhatóan megpróbálja majd kijátszani az előírásokat.
A trükközés megakadályozását szolgáló akciókra a sütőüzemekben, a kereskedőknél és a vendéglátóknál is sor kerülhet, de várhatóan nem közvetlenül az Élelmiszerkönyv változásának június 22-e utáni hatálybalépését követően, hanem némi átmeneti időt hagyva az ágazat szereplőinek– tette hozzá az igazgató.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Más jelent ezentúl a teljes kiőrlésű
A rozskenyerekben például az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig 15,1 százalékról 30 százalékra kell emelni a rozstartalmat. A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél várható, június 22. után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.
Módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezen értékeknek kéznél kell lenniük írott formában és az üzletben is.
A házi tilos, a kézművessel pedig csak óvatosan
Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.
Kézműves jelzővel pedig csak azokat a kenyereket lehet illetni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek. A friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti.
Az olcsó kenyerek ettől nem lesznek jobbak
A Magyar Pékszövetség üdvözli az új előírásokat, mert azok a jobb minőségnek kedveznek, a szervezet alelnöke, Lakatos Tibor azonban felhívta a figyelmet, hogy a összetevőkre vonatkozó új szabályok a kenyerek nagy részére nem vonatkoznak. Az előírások az eddig is a jobb és drágább kategóriába sorolt pékáruknál hoznak jelentős változást, de az olcsóbb kenyerek ettől nem lesznek jobbak.
A szakmai szövetség tisztségviselője hozzátette, a gyorsított eljárással készített, valódi kovász helyett kovászpótlóval, valamint többféle adalékanyaggal gyártott, rövid szavatossági idejű, felfújt kenyereket már 150 forint alatt is meg lehet kapni, ezért nagyon nagy rájuk az igény. Mivel ennél a szegmensnél a gyártók nincsenek rászorítva a változtatásra, a pékáru-kínálat, illetve a fogyasztás jelentős részét nem érintik az élelmiszerkönyvi szigorítások.
MTI Fotó: Komka Péter
Amikor érdemes gyanakodni
Pleva György az eddigi ellenőrzések tapasztalatairól azt mondta, hogy például a nagy mennyiségben fogyó, viszonylag alacsony árú félbarna kenyereknél egyes pékek nem az előírt liszttípusokat használják. Az ilyen eseteket kivéve azonban elmondható, hogy a gyártók ebben a termékkörben tartják az előírt minőséget.
A Nébih munkatársa arra is kitért, hogy bizonyos kenyérnek kinéző pékárukat az Élelmiszerkönyvtől való eltérés miatt nem lehet kenyér néven árulni, másképp azonban igen, és ezt sok helyen meg is teszik. A vásárlónak tehát érdemes tudnia, hogy ha a boltosok kenyér helyett cipó, vekni, buci vagy egyéb más néven kínálnak neki pékárut, akkor vélhetően nem az Élelmiszerkönyvnek megfelelő terméket akarnak a számára eladni. Pleva György szerint persze, ha a vevő bemegy egy üzletbe, és kenyeret kér, akkor az eladó nem fogja azt válaszolni, hogy azzal nem szolgálhat, csak cipókról meg veknikről kezd el neki beszélni, ami alapján sok fogyasztó nem fog gyanút.
