A magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani

A magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani, az elmúlt időszakban is ezt tekintettem legfontosabb feladatomnak - mondta köszöntő beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hétfőn, a 188. MTA-közgyűlést köszöntő beszédében.

Lovász László kiemelte: az MTA programjai nem öncélúak, hanem az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak. “Távol tartjuk az akadémiát a napi politikától, ez az elv jelenik meg a stratégiai programok elindításában is”.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésének résztvevői 2017. május 8-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésének résztvevői 2017. május 8-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az akadémia elnöke a 200 éve született költőt, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban – tette hozzá – éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt van szükség a kutatókra.

Lovász László kitért azoknak a stratégiai kutatási programoknak az elindítására, amelyek célja az egészségesebb társadalom és környezet, a tiszta víz, valamint a gyorsan változó világ igényeihez jobban igazodó oktatás tudományos megalapozása.

“Amit mi kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is” – mondta Lovász László.

Az akadémiának a társadalom által elismert, egységes szervezetnek, tudományos kérdésekben a nemzet tanácsadójának kell maradnia – tette hozzá. Hozzáfűzte: az akadémia legfontosabb feladatai között van az alapkutatások, az innováció, alkalmazott kutatások és a tudástranszfer támogatása. Lovász László szerint az MTA olyan hely, ahol politikai nézeteket félretéve, a tudomány érdekét szem előtt tartva lehet megvitatni fontos kérdéseket. Az akadémia tagságával kapcsolatban kiemelte: égető probléma az akadémikus nők és férfiak aránya. 2016-ban egyetlen nőt sem választottak az akadémia tagjává.

A munkaközgyűlésen Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár beszámol az MTA kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az akadémia költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről.

Kedden zárt ülésen választják meg három évre az MTA új tisztségviselőit. Az MTA három fő vezetői posztján nem várható változás, ugyanis elnöknek a tisztséget jelenleg is betöltő Lovász Lászlót, főtitkárnak és főtitkárhelyettesnek pedig a megbízatást ugyancsak három éve elnyert Török Ádámot és Barnabás Beáta Máriát javasolja a jelölőbizottság.

Akadémiai Aranyéremmel díjazták Vizi E. Szilvesztert

Az Akadémiai Aranyérem a lehető legnagyobb megtiszteltetés minden magyar tudós számára, hiszen életműdíjról van szó, amelyet évente egy akadémikusnak ítélnek oda egész kutatói pályafutása elismeréseként – mondta az MTI-nek Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató, aki hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésén vehette át az MTA legrangosabb kitüntetését.

Mint az MTA volt elnöke kiemelte, minden kitüntetést elsősorban a korábbi díjazottak személye hitelesít. “Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki például Szentágothai János anatómust, a 20. század egyik legnagyobb hatású agykutatóját, Simonyi Károlyt, a legendás fizikaprofesszort, vagy Erdős Pál világhírű matematikust. Döntésével az MTA Elnöksége e neves elődök sorába emelt engem is” – fogalmazott az agykutató.

Vizi E. Szilveszter kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitelének szabályozása és befolyásolása. Nevéhez fűződik az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció új mechanizmusának felfedezése és egy új agyműködési modell kidolgozása. Négyszáznál több tanulmány, könyv és könyvrészlet szerzője.

Lovász László, az MTA elnöke (j) átadja az Akadémiai Aranyérem kitüntetést Vizi E. Szilveszter korábbi elnöknek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésén 2017. május 8-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Lovász László, az MTA elnöke (j) átadja az Akadémiai Aranyérem kitüntetést Vizi E. Szilveszter korábbi elnöknek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésén 2017. május 8-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

“Az agy megismerése az emberiség előtt álló kihívások egyik legnagyobbika. Sok mindent tudunk a világ csodáiról, és e felfedezéseket az emberi agynak köszönhetjük. Ám magáról a megismerés eszközéről, az emberi agyról, mindmáig nagyon keveset tudunk” – válaszolta Vizi E. Szilveszter arra a kérdésre, hogy miért agykutatással kezdett el foglalkozni.

Tudományos pályafutását ismertetve elmondta: arra a legbüszkébb, hogy felfedezései mára tankönyvi adatokká váltak. Mint kifejtette, a 20. század közepén bizonyítottnak tűnt, hogy az idegsejtek végkészülékeiken keresztül, közvetlenül kommunikálnak egymással. Vizi E. Szilveszternek viszont elsőként sikerült kimutatnia, hogy az úgynevezett szinaptikus kapcsolatok mellett a neuronok nemszinaptikus úton, azaz közvetlen anatómiai összeköttetés nélkül, ingerületátvivő anyagok segítségével is képesek “beszélgetni” nagy távolságban lévő társaikkal.

“A szinaptikus rendszer a vezetékes telefonhálózathoz hasonlít, amelyben közvetlen kapcsolat létesül két előfizető között. A nemszinaptikus hálózat viszont, ahol a kémiai üzenetküldő anyagok nagy területekre vándorolnak el, hatalmas agyterületet képes befolyásolni. Ez a rendszer a rádióadáshoz hasonlít, amelyet sok tízezer, százezer idegsejt tud +fogni+, mindazok, amelyek megfelelő, nagy érzékenységű jelfogóval rendelkeznek. A szinaptikus kapcsolat az idegi alapfunkciókat biztosítja, míg a nemszinaptikus a finomhangolást végzi” – magyarázta az agykutató, akinek azt is sikerült bizonyítania, hogy a nemszinaptikus jelfogók a gyógyszertámadások fő célpontjai.

Vizi E. Szilveszter elméletét kezdetben élesen bírálták, később viszont a nemszinaptikus ingerületátvitelt ismertető tanulmánya Citation Classic, azaz az adott tudományterület legidézettebb munkája lett. Az új agyműködési modellnek köszönhetően megmagyarázhatóvá vált olyan betegségek kialakulása, mint a skizofrénia vagy a depresszió, és újfajta gyógyszereket fejlesztett ki a nemzetközi gyógyszeripar.

“Kezdetben egyedül voltam az elképzeléseimmel, majd egyre több kutató csatlakozott az elméletemhez, mára pedig felfedezéseim tankönyvi adatokká váltak. Ebben semmi szokatlan sincs, minden felfedezésnek meg kell küzdenie a többségi véleménnyel, a korabeli dogmákkal” – jegyezte meg az agykutató, aki folytatja kutatásait.

“További bizonyítékokat szeretnék szerezni, hogy miként lehet befolyásolni az emberi agy működésében óriási szerepet játszó nemszinaptikus kommunikációs rendszert, amely tartós gátló vagy ingerlő hatást fejt ki bizonyos ideghálózatokra. Ezáltal új gyógyszerek jelenhetnének meg, például a depresszió vagy a népesség öregedésével egyre súlyosabb gondot jelentő Alzheimer-kór gyógyítására” – mondta Vizi E. Szilveszter.