Az éhínség lobbantotta újra a „titkos háborút”

Egyre többször szerepelnek a szomáliai kalózok a hírekben, hiszen néhány évnyi nyugalom után ismét aktivizálták magukat. Természetesen a háttérben a szárazság és az éhínség áll, mely csak ebben az országban 6,2 millió embert veszélyeztet és eddig több százan haltak bele, főleg gyermekek.

A kalózok visszatérésének hírére a brit bulvársajtó annyira hirtelen kapta fel a fejét, hogy újdonságként tálaltak egy valóban döbbenetes, a Youtube-ra újra feltöltött videót. A felvételeken az látható, ahogyan amerikai zsoldosok visszavernek egy kalóztámadást. A történet ugyanakkor a „kalózkodás lecsengéséig” datálódik vissza, az ABC még 2012-ben foglalkozott a történettel, a videó egyébként 2011 márciusában készült.

Lerabolt és megmérgezett halászok

Itt kell felidézni, hogy mi tőről fakadnak is a szomáliai „kalózok”. A nem éppen magas életminőségéről ismert ország a kilencvenes években polgárháborúba fulladt. A hatalmi űrt kihasználva megjelentek idegen halászhajók, hogy a vizeket fosztogassák – évi 300 millió dollárnyi halat loptak el – derül ki az ENSZ és más szervezetek megfigyeléseiből. A Democracynow-nak egy helyi férfi elmondta, hogy Dél-Európa gyakorlatilag elözönlötte a térséget, voltak spanyolok, franciák és görögök. És jöttek brit és skandináv hajók is, „de természetesen vannak mások is, oroszok, tajvaniak, Fülöp-szigetekiek, koreaiak és kínaiak” – tette hozzá, de japán hajók is felbukkantak, mint az több beszámolóból is kiderül.

Európai cégek öntötték az atomhulladékot a tengerbe

A DIW tanulmánya arra is rámutat, hogy a komolyabb bűnözéshez, jelen esetben kalózkodáshoz „állami” ösztönzés is kell, ami itt a hadurak támogatását jelenti. Akár a tőzsdéken, be is lehet fektetni egy-egy akcióba.

Ha a polgárháború és az empatikus halászok munkássága nem lenne elég, a német gazdasági kutató intézet (DIW) és az amerikai képviselőház bizottsága is arra jutott, hogy európai cégek atom- és vegyi hulladék lerakására használták az országot az olasz maffia hathatós segítségével a 90-es évektől. Az ENSZ adatai szerint egy európai cégnek (erőmű, kórház) ily módon egy tonnányi atomhulladéktól 2,5 dollárba került megszabadulni, míg „európai módon” feldolgozni 250 dollár lett volna – hívja fel a figyelmet a Time. A „műtrágyázásnak” köszönhetően a helyi halállomány pusztult, míg a helyiek különféle betegségeket kaptak el.halász

A kalózok „anyahajók” beiktatásával egyre nagyobb területen tudtak lecsapni Forrás: Wikipedia

A kalózok „anyahajók” beiktatásával egyre nagyobb területen tudtak lecsapni
Forrás: Wikipedia

Ez az, amiből elegük lett a helyi halászoknak és puskát ragadtak, hogy rendet csapjanak. Egy idő után összeálltak „fegyveres bandákká, hogy megállítsák a külföldi hajókat. Idővel ezek a bandák ’továbbfejlődtek’ és kereskedelmi hajókat raboltak el váltságdíjért, alternatív bevételt teremtve maguknak” – fogalmaz a már fent említett amerikai képviselőházi bizottság jelentésében. A kalózok úgy vallották, hogy akcióikkal igazából csak visszaveszik, amit korábban elraboltak tőlük.

Egy idő után a kalózkodás ipari jelleget öltött és gyakorlatilag integrált része lett az ország gazdaságának, egész konkrétan húzóágazattá vált, hiszen az ENSZ statisztikai hivatala szerint az ország 2005-ben 1,071 milliárd dollárnyi GDP-t produkált (hazánk 112 543 milliárdot). A Time szerint a kalózok, mikor csúcsra jártak, 2008-ban 200 millió dollárt zsebeltek be, ami az éves GDP ötödének felel meg, más becslések szerint ez a szám 80, illetve 30 millió dollárra tehető, amit 42 hajó zsákmányolásából szereztek – ezzel évi 12 milliárdos károkat okozva, más adatok szerint 2012-ben, a csúcs közelében 7 milliárd volt a kár.

A világkereskedelem ütőere

25000 hajón 700 milliárd dollárnyi áru halad át, az Ádeni-öbölben, természetesen ennek megdézsmálását a világkereskedelemben aktívan érintett országok nem hagyhatták, így jelentek meg 2006-ban a Combined Task Force 150 hajói is, ami egy nemzetközi hadiflotta. De az indiaiak, irániak, oroszok és kínaiak is bevetették magukat.

A hajózási cégek sem tétlenkedtek – a biztosítási díjak elszállása miatt is – saját magánhadsereget fogadtak. Ez eszkalálódott odáig, hogy az ABC 2013-ben már titkos háborúról számol be, amit az amerikai zsoldosok vívnak a kalózokkal – egyes vélemények szerint túlzott erővel.

„Megszűnt a probléma”

A fenti lépések miatt a kalózkodás gyakorlatilag megszűnt, 2012 májusában volt az utolsó „sikeres” eltérítés (mostanáig), így tavaly decemberben a NATO is felfüggesztette akcióját. A hajózási cégek is költséget optimalizáltak, ami a magánhadseregek leépítésével, illetve az útvonal levágásával jár, tehát a partokhoz közelebb hajóznak.

„Élet-halál kérdés. Minden áron harcolnunk kell” – jellemezte egy kalózvezető az állapotokat, miután az elmúlt hónapokban ismét megszaporodtak a támadások. Az ügy hátterében egyértelműen a szárazság és az éhség áll – mondta el Tomas Waldhauser generális, az amerikai hadsereg afrikai vezetője.

Fiatal „belső menekült” néz ki a családja által összetákolt sátorból, március 26-án. Fotó: EPA/DAI KUROKAWA

Fiatal „belső menekült” néz ki a családja által összetákolt sátorból, március 26-án.
Fotó: EPA/DAI KUROKAWA

Az ENSZ is tisztában van az égető helyzettel, ami miatt márciusban már 4,4 milliárd dollár elkülönítését kérte. Ám a segélyek célba juttatása sem lesz egyszerű feladat, hiszen az al-Shabaab az úr a földön és gyakran rabolja el a segélyszállítmányokat – derül ki a CNN riportjából. Így továbbra is hatmillió embernek, a lakosság felének van szüksége élelemre. A jelen helyzetben a pillanatnyi segítség az elsődleges, ám hosszútávon elengedhetetlenek a Török-modellhez hasonló befektetések, ami a segélyek mellett infrastrukturális beruházásokat is vitt Szomáliába.