A kormány 45 milliárd forintot fordít az elkövetkező időszakban iskolai informatikai fejlesztésekre - mondta az oktatási államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján pénteken Budapesten. Palkovics László arról is beszélt, hogy bevezethetik a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést.
Palkovics László a sajtóban megjelent hírekre reagálva jelezte: a kormány nem döntött sem a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a kabinet csupán, ezek olyan kérdések, amelyek szakmai vitáját az elkövetkező időszakban folytatják majd le – közölte.
Megjegyezte: a középiskolák jelentős részében ugyanakkor ma is van felvételi.
Az oktatási államtitkár előadásában rámutatott: Magyarország településszerkezete elaprózódott, és az iskolarendszert ehhez kell hozzáalakítani. 2010-2014 között mintegy kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, eközben a feladat-ellátási helyek száma 300-al lett több.
A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tornaterme és sportpályája 2017. április 10-én. Az oktatási intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy másfél milliárd forint támogatást ad a kormány az Új Széchenyi Terv keretében a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium fejlesztésére. Ez az elmúlt húsz év legjelentősebb iskolafejlesztései a megyeszékhelyen. MTI Fotó: Vajda János
Az általános iskolai kapacitások átlagos kihasználtsága 70 százalékos – jelezte, s kitért arra is: az iskolarendszer ma a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek előrehaladását nem segíti oly módon, ahogy kellene. Aránytalan a személyi feltételrendszer is, a pedagógustársadalom egyre inkább elöregszik – mutatott rá Palkovics László.
Az oktatási államtitkár a PISA-eredményekkel összefüggésben kiemelte: az iskolák közötti különbség jóval nagyobb, míg az iskolán belül a gyerekek közti különbség jóval kisebb mint az OECD-államokban.
A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani – jegyezte meg. Ugyanakkor a kompetencia eredmények szerint nem igaz, hogy a kisfalvak kisiskoláiban ne lehetne jó eredményeket elérni.
Az államtitkár a beavatkozási irányokról szólva kitért a digitális írástudás erősítésére, fontosnak nevezte, hogy legyenek az iskolában megfelelő informatikai eszközök, s legyen hozzáférés is ezekhez. Az is fontos, hogy a pedagógusoknak is meglegyen a megfelelő kompetenciája.
45 milliárdot fordítanak fővároson kívüli iskolák számítástechnikai eszközeinek fejlesztésére – közölte, s jelezte: a tanártovábbképzésbe szintén beépítik az ilyen típusú kompetenciákat.
NAT: kell a lexikális tudás is
A Nemzeti tanterv átalakításáról elmondta: cél, hogy találják meg a lexikális tudás és annak alkalmazása, alkalmazhatósága közötti megfelelő arányt. Lexikális tudás nélkül csak kompetenciát azonban nem lehet fejleszteni – rögzítette.
Fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, s stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani. Nem kell mindent a tanórán megoldani – mondta, s lehetőségként felvetette az iskolai idő meghosszabbítását táborokon keresztül.
Felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, újragondolnák az egésznapos iskolát. Palkovics László szólt arról az elképzelésről is, hogy bevezetnék a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést is.
Emellett sztenderdeket határoznának meg, amely azt tartalmazná, meddig kell negyedik, nyolcadik osztály végére eljutni, mit kell tudnia a diákoknak.
Kitért arra is: módosítani kell a bérrendszeren, a mostani kevéssé veszi figyelembe, ha a pedagógusok nehezebb, hátrányos helyzetű környezetben végzik munkájukat. A Klebelsberg ösztöndíjnál ez már szempont – jegyezte meg. Dolgoznak az oktatást segítők bérstruktúrájának átalakításán is – tette hozzá az államtitkár.
Szólt arról is, hogy 2018-tól a felsőoktatási intézmények látják majd el a tanártovábbképzés feladatát. Szívesen vennének fel több iskolapszichológust is, ugyanakkor egyelőre jelentős a szakemberhiány, ezért ezen szakemberek számát növelni szükséges - jelezte.
A finanszírozásról elmondta: 2009-ben 1400 milliárd volt a területre szánt összeg, majd 2012-től folyamatosan nőnek az oktatási kiadások, 2016-ban várhatóan 2000 milliárd körül lesz. Kérdésre az iskolák önálló költséggazdálkodásáról azt mondta: ma is van költségvetésük, s az iskolaigazgató feladata, hogy keretgazdálkodást folytasson.
