Egyre drágábbak a panellakások

A budapesti panellakások ára akár 60 százalékot is emelkedett.

Emelkedő árak, drámai különbségek: míg Budapesten átlagosan 350 ezer forint feletti áron cseréltek gazdát a lakások, a Pest megyén kívüli falvakban gyakran 100 ezret sem adtak egy négyzetméterért – derül ki a KSH tavalyi lakáspiaci statisztikáiból. 2016 harmadik negyedévi jelentése többsebességes ingatlanpiacot mutat, ahol átlagban ugyan 2014 óta emelkednek az árak, ám a lakás helye, típusa, nagysága ezt egy az egyben felülírhatja.

2016 legnagyobb négyzetméterárát az eladások alapján Ürömön mérték, ahol 450 ezer forintért adnak egy négyzetmétert. Az első öt helyezett között található Budaörs is. A legdrágább kistelepülések szinte kivétel nélkül Pest megyében vannak, és 1-2 dunántúli település ide tartozik.

A statisztikákból kiderül az is: a budapesti panellakások ára akár 60 százalékot is emelkedett az elmúlt időszakban.

 

Újra megjelentek a saját célra vásárlók

Újabb 15 százalékos lakásár-emelkedést jósolnak a következő időszakra.

Rutai Gábor, a Duna House ingatlanközvetítő PR- és elemző vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: a cég idei első negyedéves lakásár-indexe azt mutatja, hogy a 2014-ben elindult emelkedés követően árcsökkenés következett. Azonban a következő negyedév mutatja majd meg, hogy ez átmeneti állapot-e. “Az biztos, ha országos szinten nézzük az árakat, nem értük el a válság előtti szintet reáláron, így még van tér a növekedésre, de vannak olyan lakástípusok – például a budapesti panelek – amelyeknél már jócskán meghaladta e szintet” – fogalmazott.

Mint mondta, a tavalyi második félév csendesebb időszaka után felélénkült a piac, és megjelentek a vevők. Most már ismét sok a saját célra vásároló, a befektetési célú vásárló száma pedig mintha kezdene csökkenni – tette hozzá.

Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

Egyes lakások ára jól “belőhető” – például a panellakásoké – , vagyis könnyű kiszámítania reális árat. Az alku 0-2 százalék között alakul. Téglaépítésűeknél ez már 3-5 százalék, családi házaknak pedig egyedi, átlagosan 8-10 százalékos lehet az alku – emelte ki.

Spekulatív vásárlások

Molnár Kristóf, az Open House Franchise egyik alapító tulajdonosa szerint a piacot nagyban befolyásolják a vevői várakozások.

2008-tól óriási visszaesés következett be: 130-150 ezer tranzakció jellemzi évente az egészséges piaci állapot – vagyis ennyi lakást adnak el – , ám válságos időszakban ez 80 ezer körül mozgott. Megjelent a hosszútávú, valamint a rövidtávú lakáskiadás is, amellyel jó hozamokat el lehet érni viszonylag kevés kockázattal, vagyis megjelentek a spekulatív ingatlanvásárlások – fejtette ki Molnár Kristóf.

Székely Gáborné, a KSH Népesedési és szociális védelmi statisztikai osztályának főosztályvezető-helyettese arról beszélt, új módon épül fel a válságpiac a válság után, és rendkívül nagy árkülönbségek figyelhetők meg.

Háromszoros különbség

Budapest és a fővároson kívüli városok között akár háromszoros különbség is lehet. De a fővároson belül is, a belső kerületek elszakadtak a külsőktől, ahol komoly áremelkedés látszik. Mindez azonban nem általánosítható Budapestre. Székely Gáborné azt is mondta, a jó fekvésű belváros közeli területeken komoly áremelkedés figyelhető meg a panellakások terén – tette hozzá Székely Gáborné.

Borsai Tamás, a Budapesti Főváros Kormányhivatal Földmérési és Távérzékelési Földhivatali főosztályának főosztályvezető-helyettese a műsorban azt mondta: a közzétett elemzések szerint Magyarországon a tavalyi engedélyek alapján 12 206 lakóház építése kezdődött vagy kezdődhet meg az idén, ebből 2800 a legalább kétlakásosnak tervezett az ingatlanok száma. Ez kétszer annyi, mint amennyi ház 2015-re engedélyt kapott. Ilyen mennyiségben legutóbb 2009-ben volt példa.

Budapesten közel 200 projekt készül, ezek zömmel soklakásos társasházak, lakóparkok lesznek.

A fővárosban jelenleg stagnál az ingatlanforgalom – húzta alá Borsai Tamás.