Könyvbemutató a mindennapi valóságról 1945-ben

A "Váltóállítás - Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben" című kötet politikai mítoszok helyett a mindennapi valóságot kívánja bemutatni az olyan hitviták meghaladásával, mint például hogy 1945 felszabadulás vagy megszállás volt-e Magyarország történelmében - mondták el a kötetet ismertető szakemberek az Akadémián rendezett könyvbemutatón.

Stefano Bottoni történész, az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa a “váltóátállítás” kifejezést magyarázva elmondta: ahová a Vörös Hadsereg betette a lábát, ott merőben új irányt vett a történelem, ugyanakkor el kell fogadni, hogy ezt sokféleképpen élhették meg a különböző helyzetű társadalmi csoportok.

Az emberiség története az erőszak történelme is

A szakember megjegyezte, sokak szerint az emberiség története az erőszak történelme is. Ennek a vizsgált időszakban megjelenő formáit részletesen dolgozza fel a kötet több tanulmánya. Az erőszak a 20. század közepén nem a második világháborúval kezdődött és nem is azzal ért véget. 1938 és 1949 között kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan bántalmazták, pusztították, elüldözték az embereket Európa több pontján – mondta a kutató.

Hozzátette: Emilia-Romagnában, abban az észak-olaszországi tartományban, ahonnan ő származik, 1947-ig rendszeresek voltak a politikai gyilkosságok, és köztudott volt, hogy melyik papot vagy orvost, kik és miért öltek meg. Az ukrán-lengyel határon pedig 1943 és 1947 között egyfajta “alacsony intenzitású” népirtás folyt, amelynek sok százezer áldozata volt.

A szovjet hadsereg katonái által a második világháborúban tömegesen elkövetett nemi erőszakkal a kiadvány több írása foglalkozik. Ez Németország után Magyarországot sújtotta a leginkább. Az Erdély történelmével foglalkozó szakember ugyanakkor elmondta: a Románián 1944 szeptember-októberében átvonuló vörös katonákról nincsenek hasonló adatok, az ottani emlékezetben másként maradt meg a szovjet front átvonulása.

Földreformmal is foglalkozik

A kötet tanulmányainak egy másik csoportja a földreformmal foglalkozik. Ez volt az egyik tényező, amely megteremtette a kommunista diktatúra alapját. A folyamat meglehetősen kaotikus volt: egyszer csak megjelentek “figurák” a falvakban, akik szabad kezet kaptak. Éppen úgy, mint a szovjet katonák egy település elfoglalása után az első három napon: ez szabad rablást jelentett. Ezután jöhetett a viszonylagos konszolidáció, az így kialakult helyzet szentesítése – vázolta a szakember.

Stefano Bottoni a kötetbe gyűjtött tanulmányok érdemeként említette, hogy azoknak a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoportok szemszögéből vizsgálja a történelmet, amelyekkel 1989 előtt alig, és azután sem eleget foglalkoztak a szakemberek. Müller Rolf történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa a könyvbemutatón többi között arról beszélt, miként kerülhettek 1945 után szinte minden magyarországi településre meghatározó kommunista funkcionáriusok, miközben ezt a pártot nemrég még üldözték és a tagsága is nagyon csekély volt.

A mindennapi valóságot kívánják bemutatni

A szovjet katonák által elkövetett tömeges nemi erőszakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyes az amerikai hadsereg által ellenőrzött területeken pedig a szexuális kizsákmányolás különböző formái voltak általánosak. A szakember elmondta: a kötet tanulmányai “a kommunista dokumentumok hegemóniáját megtörő” új források, például egyházi, közigazgatási iratok, illetve különböző formában fennmaradt személyes visszaemlékezések elemzésével készültek és politikai mítoszok helyett a mindennapi valóságot kívánják bemutatni.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Fodor Pál, az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) főigazgatója a könyvbemutatón arról beszélt, hogy a két intézmény együttműködésének köszönhetően létrejött vidéktörténeti témacsoport munkájának eredménye a Váltóállítás című kötet. A csaknem 800 oldalas kiadványban 25 szerző írása kapott helyet. Az volt a cél, hogy ne legyenek tekintettel az ideológiai elfogultságokra és a jelenből fakadó érzékenységekre.

A rendezvényen bemutatták az MTA BTK új könyvsorozatának, a Vidéktörténetnek az első kötetét is. Az Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18-20. században című csaknem 400 oldalas kiadványban az etnográfia öt kiemelkedő kutatója, köztük Andrásfalvy Bertalan és Kósa László vall pályafutásáról, további tíz tanulmányban pedig olyan témákat dolgoznak fel a szakemberek, mint például a politikai rendőrség tevékenysége 1945-ben Kecskeméten, Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? címmel Jászberény 144 és 1949 közötti történelme, illetve két tanulmány a második világháború utáni székelyföldi elitváltásról, kollektivizálásról.

A köteteteket az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának új, Tóth Kálmán utcai székházában, a Humán Tudományok Kutatóházában mutatták be.