A rektori konferencia a felsőoktatási kerekasztal összehívását kezdeményezi

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a felsőoktatási kerekasztal összehívását kezdeményezi a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében – közölte a felsőoktatási intézményeket tömörítő szervezet pénteken az MTI-vel. Az MRK tájékoztatása szerint a sajtóból értesültek a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról. Közölték: a rektori konferencia megtárgyalja az előterjesztést és kezdeményezik a felsőoktatási kerekasztal összehívását is.

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A Közép-európai Egyetem (CEU) diszkriminatívnak tartja a kedden benyújtott törvénymódosítást. Az intézmény rektora közölte: nem zárják be az egyetemet.

MTI Fotó: Marjai János

Szerda este az államtitkár egyeztetett a CEU rektorával, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy a kormány nem tartja indokoltnak a törvényjavaslat visszavonását. Álláspontja szerint a módosító javaslatban foglaltak teljesíthetők. A CEU elnök-rektora csütörtökön azt közölte: a Közép-európai Egyetemnek továbbra is szándékában áll, hogy párbeszédet folytasson a magyar kormánnyal, de a benyújtott felsőoktatási törvénytervezetet nem tudják az egyeztetések alapjául elfogadni.

HÖOK: időszerű volt a külföldi intézmények működésével foglalkozni

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni.

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke az MTI-nek pénteken azt mondta: úgy látják, azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de egyúttal a piaci igények is megjelenjenek.

Fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, ami egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Gulyás Tibor jelezte: kapcsolatban állnak a CEU hallgatói képviseletével, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. További pontosításként említette, hogy az itt folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek minősüljön.

Kapcsolódó tartalom