Nő a speciális műtéti várólista, de ez jó

Egyre többen jutnak életmentő új szervhez Magyarországon, az elmúlt tíz évben az egészségügynek ez a területe nagyot fejlődött. A transzplantációra várakozók listái egyre hosszabbak, ami azonban ebben az esetben kifejezetten örvendetes. A több jelentkező és a műtétek növekvő száma együtt azt jelenti, hogy egyre többen juthatnak új, egészséges szervhez, miközben a várakozási idő nem növekszik.

Nagyot változott a szervátültetések száma, szervezése és a transzplantációs gyakorlat elterjedtségét befolyásoló társadalmi közeg is az elmúlt tíz évben. A magyar egészségügynek ez a területe kifejezetten sikeresen fejlődött, és nemzetközi összehasonlításban is jó eredményeket ér el.

Különösen nagy előrelépés volt, hogy Magyarország 2013-ban csatlakozott a nemzetközi szervcserét bonyolító Eurotransplanthoz – emelték ki az előadók a Szervkoordinációs Iroda megalakításának tízedik évfordulójára rendezett konferencián. Az eseményen azonban arról is szó volt, több ponton van még hová fejlődni.

Az első sikeres magyar tüdőtranszplantációhoz használt berendezések az  Országos Onkológiai Intézet műtőjében 2015. december 19-én. Először hajtottak végre tüdőtranszplantációt Magyarországon, a műtét sikeres volt. A hatórás műtétet december 12-én végezték el, a beteg jól van. Egy 59 éves férfi volt a donor, az ő tüdejét ültették át egy 53 éves férfiba.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az első sikeres magyar tüdőtranszplantációhoz használt berendezések az Országos Onkológiai Intézet műtőjében 2015. december 19-én. Először hajtottak végre tüdőtranszplantációt Magyarországon, a műtét sikeres volt. A hatórás műtétet december 12-én végezték el, a beteg jól van. Egy 59 éves férfi volt a donor, az ő tüdejét ültették át egy 53 éves férfiba.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Egyre többen jutnak életmentő új szervhez

Az Országos Vérellátó Szolgálat keretében 2007 óta működő Szervkoordinációs Iroda non-stop elérhető zöldszámon fogadja a potenciális szervdonorok jelentését valamennyi magyarországi kórházból. A céljuk, hogy az egészségügyi intézményekben minden transzplantációra alkalmas szervet a lehető legrövidebb időn belül kiemeljenek a donorból, majd az a lehető leggyorsabban eljusson a beültetést végző központokba.

A konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, Magyarországon rendkívül jól működik a szervkoordináció, és örömteli, hogy évről évre növekszik azok száma, akik életmentő szervhez jutnak.

Nő a várólista, de ez jó hír

Mihály Sándor, a Szervkoordinációs Iroda igazgatója elmondta, a Eurotransplanthoz való csatlakozással jelentősen bővült a koordinátorok feladata, hiszen minden magyar donorszervet fel kell ajánlani, és külföldről is érkezhet beültethető szerv Magyarországra, megnöveli így egy-egy beteg esélyét. 2013 óta 416 szervet kaptak magyarok külföldről – tette hozzá.

Mihály Sándor közölte, tíz év alatt 1590 elhunyt donorból 4552 szervet vettek ki, ez 4006 átültetésre adott lehetőségét, miközben 5440 új beteg került fel a transzplantációs várólistára. Az igazgató elmondta, hogy tavaly 553 szervkivétel, valamint 34 élődonoros szervkivétel történt, és 505 szervátültetést végeztek az országban.

Az igazgató, valamint a konferencia több más előadója azt is hangsúlyozta, hogy a transzplantációra várakozók listái egyre hosszabbak, ami azonban ebben az esetben kifejezetten örvendetes. Mihály Sándor szerint a több jelentkező és a műtétek növekvő száma együtt azt jelenti, hogy egyre többen juthatnak új, egészséges szervhez, miközben a várakozási idő nem növekszik. Ez nagyon jó hír – hangzott el a konferencián.

Nagy regionális különbségek

A transzplantáció alapját jelentő donorjelentések tekintetében is nagyot lépett előre az ország, az elmúlt tíz évben a szervadományozások száma csaknem 20 százalékkal emelkedett. Ahhoz, hogy minél több szervet lehessen kiemelni átültetésre, az intenzív osztályok dolgozóinak fel kell ismerniük a potenciális szervdonorokat. Itt azokról az agyhalott páciensekről van szó, akik menthetetlenek, de bizonyos szerveik vérellátását az agytól függetlenül működő keringési rendszer még egy ideig fenntartja, így a szerveik átültetésre felhasználhatók.

Az intézményekre tehát egyre inkább jellemző, hogy időben azonosítják és jelentik az ilyen eseteket, de ebben még mindig nagy eltérések vannak az ország egyes régiói között – mondta Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének vezetője. Hozzátette, egyelőre keresik a jelentős területi különbségek pontos okait, de mint előadásából kiderült, az egyik komoly hátráltató tényező az intenzív osztályok leterheltsége lehet.

Kemény munka

A konferencián arról is szó esett, hogy a szervdonációs folyamatot segítő kórházi koordinátorok munkája szintén erősen megterhelő. Mint Kalmár Nagy Károly transzplantációs sebész, pécsi klinikai főorvos megjegyezte, a koordinátoroknak folyamatos készültségben kell élniük, átlagban minden második éjjel riasztják őket, ezért többen néhány év után elhagyják a pályát.

Mihály Sándor szerint nemzetközi jelenségről van szó, ami Magyarországon még kevésbé jellemző, de természetesen nem könnyű nagy ápolási tapasztalattal rendelkező, felsőfokú végzettségű, angol nyelven beszélő koordinátor munkatársat találni, majd megtartani.