Minden, amit tudni szeretett volna a Széchenyi- és a Kossuth-díjról

Ma adják át a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat, valamint a legmagasabb művészeti-kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat. Minden, amit tudni érdemes róluk.

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, “aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A díj megosztva is adományozható közös alkotás, együttesen elért eredmény esetén.

A díjakat a köztársasági elnök adományozza, és ünnepélyes keretek között, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából ő is adja át. A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.

Az elismerést először 1990-ben ítélték oda, akkor összesen hét egyéni díjat osztottak ki, s emellett két kollektíva kapta meg a kitüntetést, valamint 12 posztumusz díjat is odaítéltek.

Vörös József közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi kar Gazdaság-módszertani Intézete Termelés-menedzsment és Döntéstudományi Tanszékének egyetemi tanára, miután átvette a Széchenyi-díjat Áder János köztársasági elnöktől (j2) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2016. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök (j). MTI Fotó: Bruzák Noémi

Vörös József közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi kar Gazdaság-módszertani Intézete Termelés-menedzsment és Döntéstudományi Tanszékének egyetemi tanára, miután átvette a Széchenyi-díjat Áder János köztársasági elnöktől (j2) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2016. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök (j).
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A nemrég elhunyt Oláh György is megkapta

A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. A csak egyéni teljesítményért adományozható nagydíjat eddig ötször ítélték oda: 1995-ben Kosáry Domokos történésznek, 2008-ban Lovász László matematikusnak, 2011-ben az Egyesült Államokban élő Nobel-díjas Oláh György kémikusnak, 2012-ben Vizi E. Szilveszter agykutatónak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, 2014-ben pedig az Egyesült Államokban élő John Lukacs történésznek.

A Széchenyi-díjjal kezdetben pénzjutalom és egy Széchenyi-arcképet ábrázoló jelvény járt. A kitüntetettek 2000 óta az okirat, a jutalom és a jelvény mellett egy Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotást vehetnek át. A 89 milliméter magas, bronzból készült, aranyozott emlékszobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó – oklevéltartó – része ezüstözött.

A díjjal járó adó- és illetékmentes jutalom összege 2013-tól a bérből és a fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. Ez a tavalyi számok alapján nagyjából közel 10 milliós jutalmat jelent idén. A nagydíjjal járó jutalom a díj összegének kétszerese, megosztott díj esetében a kitüntetettek személyenként a díjjal járó összeg felére jogosultak.

Centenáriumra alapították a Kossuth-díjat

Az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az 1963-ig évente osztott díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.

Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró (j) kezet fog Orbán Viktor miniszterelnökkel, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől (b) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2016. március 15-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró (j) kezet fog Orbán Viktor miniszterelnökkel, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől (b) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2016. március 15-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

1990 óta ismét évente egyszer ítélik oda Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését. A Széchenyi-díjhoz hasonlóan ezt is a köztársasági elnök adja át minden év március 15-én egy bizottság ajánlása és a parlament előterjesztése nyomán.

110-en kapták meg először

Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

A közösen létrehozott alkotás esetében megosztva is adományozható Kossuth-díjnak alapításakor két, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj.

Nagydíjat eddig kilenc alkalommal adományoztak: Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató 1952-ben és 1957-ben, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, esztéta, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész kapta meg. A rendszerváltozás után először 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, 2014-ben Jókai Anna írónő, majd 2016-ban Makkai Ádám műfordító, nyelvész kapta meg.

Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó – oklevéltartó – része ezüstözött.

Az idők során többször változott a díjjal járó, adómentes juttatás nagysága. Az induláskor igen tekintélyesnek mondható, 20 ezer forintos összeget 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték. A fokozatok egységesítése után, 1977-ben 80 ezer forint lett a jutalom, amely 1985-ben 200 ezer forintra nőtt. A díjjal járó jutalom összege 2013 óta a Széchenyi-díjhoz hasonlóan kerül kiszámításra.