Mindenkinél jobban a fejünkbe látnak a magyar orvosok

Nem foglalkozik sérülésével az agyrázkódáson átesettek többsége, pedig egy ilyen fizikai trauma nagyon súlyos szövődményekkel is járhat. A páciensek által gyakran csak könnyű sérülésnek tartott agyrázkódás járulékos következményei közé tartozik az alvászavar, szorongás, memóriazavar, de állandósult fejfájást is okozhat. Egy új felfedezésnek köszönhetően a jövőben a hagyományostól eltérő módon kezelhetik ezeket a betegeket.

Sokan nem is gondolnák, milyen komoly következményekkel járhat még egy könnyű, vagy annak tűnő koponyasérülés is – például, ha focizás közben összefejel két játékos vagy valahová beverjük a fejünket.

Márpedig az agyrázódás – vagy ahogy a köznyelv emlegeti, agyrázkódás – nagyon gyakran okoz problémát, járulékos következményei közé tartozhat az alvászavar, a szorongás, a depresszió, a koncentráció- és memóriazavar, valamint az állandósult fejfájás is.

Fejfájás (Fotó: AFP)

Fotó: AFP

Népbetegség

Tóth Arnold agykutató, a pécsi radiológiai klinika rezidense azt mondta, nagyon gyakori sérülésről van szó, az agyrázódás népbetegségnek tekinthető, hozzájuk is mindennap érkezik ilyen beteg. 100 ezer páciensük közül 200-300-an keresik fel őket ezzel a problémával, ami azonban a valós esetszámnak vélhetően csak töredéke. Pontos szám azért nem áll rendelkezésre, mert az agyrázkódáson átesettek nagy része nem fordul orvoshoz.

Jobb híján

Nem csak az orvost elkerülő betegek miatt volt eddig nehéz az agyrázkódás kezelése, hanem a pontatlan diagnosztika miatt is, az orvosok ugyanis nem tudták előre megmondani, mely esetekben várhatók az életminőséget nagymértékben rontó szövődmények.

Tóth Arnold elmondta, a mivel hagyományos képalkotó eljárásokkal, például CT-vel nem lehet kimutatni kisebb eltéréseket a koponyában, a betegeket jobb híján arra szokták kérni, hogy pihenjenek, és ha romlik az állapotuk, menjenek vissza a kórházba.

Sokkal jobban belelátnak az agyba

Egy új felfedezésnek köszönhetően azonban a jövőben a hagyományostól eltérő módon kezelhetik ezeket a betegeket. A magyar szakembereknek először sikerült kimutatniuk, hogy agyrázódásban is sérülhet az agy fehérállománya. Az eltéréseket ráadásul nem csak közvetlenül a sérülés után, hanem egy hónappal később is észlelni tudták. Módszerük lényege, hogy olyan új diagnosztikai eljárásokat alkalmaztak a koponyasérülések vizsgálatára, amelyek a mikroszkopikus méretű elváltozásokat is kimutatják a szervezetben.

Szemléletváltást hozhat

A magyar felfedezés tehát azért fontos, mert a hiányos kórmeghatározás miatt eddig a páciensek állapotának hosszabb követése nem volt megoldott. Az új diagnosztikai módszerrel azonban időben ki tudják szűrni azokat a betegeket, akiknél szövődménnyel kell számolni, és megkezdhetik rehabilitációjukat.

A Tóth Arnold szerint mindez szemléletváltozást hozhat az agyrázódás megítélésében, amit korábban az orvosok is banális sérülésnek tartottak. Azóta azonban egyre több megfigyelés azt támasztotta alá, hogy az esetek egy részében hosszú távú panaszokra, tünetekre lehet számítani. Úgy néz ki, most ennek sikerült megtalálni a szervi hátterét, és bizonyítani, hogy nem csak pszichés reakció okoz bizonyos szövődményeket.

Az agykutató hozzátette, a nagyobb agyrázódásoknak életveszélyes szövődményei is lehetnek, de ezeket már eddig is sikerült kimutatni, most a cél az életminőséget rontó, kisebb, mikroszkopikus elváltozások, illetve azok következményeinek kezelése.