Gulyás Gergely: a nemzet ünnepe minden magyaré

Függetlenül attól, hogy az anyaországban, az elszakított területeken vagy éppen a diaszpóra világmagyarságának tagjaként részesei a határokon átívelő nemzeti közösségnek, a nemzet ünnepe minden magyaré - hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának központi, március 15-i ünnepségén mondott beszédében.

Kiemelte: büszkeség töltheti el a magyarságot, amiért az egyetemes magyar nemzet olyan kisebbségben élő közösségeivel is együtt ünnepelheti március 15-ét, mint a muravidéki magyarok, akik a XX. század minden viszontagsága ellenére is meg tudták őrizni önazonosságukat.

Március 15. az útókornak is példát mutat

1848. március 15-e mindent átható erővel mutatta meg a magyarok szabadságvágyának, nemzeti önazonosságának és függetlenségre törekvésének erejét, nemcsak annak a kornak, hanem az utókor számára is példát mutatva – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: olyan lángot gyújtottak 1848. március idusán a márciusi ifjak a magyar lelkekben, amely történelmi koronként változó lánggal égett, de nem hunyt ki azóta sem. Gulyás Gergely szavai szerint ez a forradalmi láng tartotta évszázadokon keresztül a magyarságtudatot az emberekben ott is és akkor is, amikor a legnehezebb, sőt életveszélyes volt magyarnak lenni: különösen a Trianonnal, magyar golgotákkal és nemzettragédiákkal, német és szovjet megszállásokkal terhelt elmúlt évszázadban.

“Küzdelmeink emlékezete megfutott pálya gyanánt álland azok előtt, kik új erővel lépnek nyomunkba, kezdendik a munkát, hol mi végezénk” – idézte Kossuth Lajost az Országgyűlés alelnöke, majd hozzáfűzte: valóban minden nemzedéknek ugyanott kell folytatni a megmaradásért folytatott mindennapi küzdelmet, ahol az elődök abbahagyták, és ez különösen igaz az elszakított nemzetrészeken élő magyar közösségekre.

Felelősség a határon túli magyar nemzeti közösségekért

Gulyás Gergely jelezte, hogy az anyaország ma már alkotmányba vésve felelősséget visel a határon túli magyar nemzeti közösségekért. Kicsi, de fontos lépésnek mondta a lendvai főkonzulátus tavalyi megnyitását.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke arról beszélt: meggyőződése, hogy a muravidéki magyarok számára van jövőkép, de a szavak helyett a tettek mezejére kell lépni. Az elnök méltatta, hogy Magyarország vezetői végre azt éreztetik a muravidéki magyarokkal, tényleg fontosak számukra.

Kiemelte mindazonáltal, hogy a térség fejlesztésében a szlovén kormány segítségére is szükség van. Arra kérte a magyar kisebbséget, hogy őrizze továbbra is nyelvét és kultúráját, a szlovéneket pedig toleranciára és együttműködésre biztatta, mert véleménye szerint csak közösen tudnak a térség érdekében cselekedni.