Varga Mihály: a magyaroknak különösen sokat adott a reformáció

Idén ünnepeljük, hogy immár ötszáz éve vannak jelen az emberiség életében a reformáció eszméi, amelyek új kezdetet jelentettek az élet minden területén, így a hitben, a politikában, az oktatásban és a gazdasági életben is – emelte ki Varga Mihály, a II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központ fotókiállításának csütörtöki megnyitóján.

„Nekünk, magyaroknak különösen sokat adott a reformáció” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője a Reformáció Emlékbizottság által meghirdetett fotópályázat legjobb képeit bemutató, A megújulás lendülete című tárlat megnyitóján.

Magyar vallás

Elmondta: a vallásnak döntő szerepe volt nemzeti egységünk megtartásában, a magyar nyelv és az oktatás fejlődésében, illetve gazdaságunk előrelépésében is. A protestantizmust magyar vallásnak is nevezik, hiszen alig akad Európában még egy ország, ahol olyan nagy teret nyertek volna az eszméi, mint hazánkban – fogalmazott.

A reformáció tanai rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nemcsak magunkért, hanem egymásért, közösségeinkért is felelősek vagyunk – mondta, megemlítve, hogy a protestáns etika alapozta meg az európai gazdaság felemelkedését is. Kálvin János és Luther Márton Szentírás-értelmezése valódi forradalmat jelentett a gazdasági élet számára – mutatott rá.

Új munkaszüneti nap

Varga Mihály arról is említést tett, hogy a parlament döntésének értelmében nagypéntek munkaszüneti nap lett. Gazdaságunk megerősödése tette lehetővé, hogy új munkaszüneti napot iktassunk be, ami világnézettől függetlenül mindenki számára kedvező – jelentette ki.

„Amit szabad szemmel nem látunk”

Hafenscher Károly miniszteri biztos kiemelte: látni és láttatni két gyönyörű művészet. „Milyen jó, hogy mindig vannak művészek, akik megmutatják azt, amit mi szabad szemmel nem látunk, mert talán valami eltakarja, mert talán akarattal vagy akarat nélkül elhomályosult” – mondta.

Hozzátette: a reformáció nagy alakjai és a magyar reformátorok is ilyen látó emberek voltak, akik meglátták az igazi értékeket, és segítettek másoknak is, hogy láthassanak. „Ez a mai fotókiállítás titka is” – hangsúlyozta.

Kiemelte: szeretnék, ha az emlékév végén – ilyen fotókiállítások segítségével – egyre többen látnák meg az igazi kincseket és értékeket.

A Reformáció Emlékbizottság két alkalommal, 2015 őszén és 2016 tavaszán írt ki fotópályázatot. Az alkotók három kategóriában, tájképpel, csendélettel és portréval fogalmazhatták meg a reformáció örökségét, mondanivalóját. A pályázatokra beérkezett csaknem kétszáz alkotásból a bírálóbizottság elnöke, Eifert János fotóművész válogatta ki a kiállításon szerepelő negyven képet.

A fényképek között vannak dokumentarista alkotások, egy-egy templomot, régi, a reformációhoz vagy a vallásgyakorláshoz köthető tárgyat bemutató képek, de mindhárom kategóriában születtek olyan alkotások is, amelyek egyszerre akarják láttatni a múltat és a jelent.

A március 31-éig látható kiállítás megnyitóján Eifert János tárlatvezetésen mutatta be a pályázatra beérkezett legszebb alkotásokat. A kiállított képek között megtalálható Bognár Benedek, Szabó Ferenc, Nemes Zoltán, Szőnyi István, Szöllősiné Haller Orsolya, Bakki Zsolt, Mudrák Attila, Olasz Ágnes és Molnár Ferenc munkája.

Az először Sopronban bemutatott vándorkiállítás Budapesten most látható először. A reformáció emlékévében a tervek szerint más-más városokban, de folyamatosan látható lesz a tárlat.