Elhunyt Oláh György

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, kilencvenéves volt.

Életének kilencvenedik évében Beverly Hillsben elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja – tájékoztatta Robert Aniszfeld, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet ügyvezető igazgatója március 9-én Hargittai István akadémikust. Az Akadémia közleménye szerint Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.

Oláh György Stockholmban, a Nobel-díj átvételekor 1994-ben (Fotó: Jan Colisioo/AFP/Europress)

Oláh György Stockholmban, a Nobel-díj átvételekor 1994-ben (Fotó: Jan Colisioo/AFP/Europress)

Oláh György 1927-ben Budapesten született. Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Érdeklődése a szerves kémia felé fordult, 1949-ben doktorált. 1954-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetéhez, ahol szerves kémiai kutatócsoportot alapított.

1956-ban családjával együtt elhagyta Magyarországot. Előbb Kanadában éltek, majd 1965-ben az Egyesült Államokban telepedtek le. 1977-től Kaliforniában élt és dolgozott, ahol a Dél-kaliforniai Egyetem professzora, illetve a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója volt.

A Los Angeles-i magyar főkonzulátus által közreadott képen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (k) átadja Oláh Györgynek (George A. Olah), a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) szénhidrogének kutatásával foglalkozó Loker Hydrocarbon Research Institute-ja vezetőjének (j) Széchenyi-nagydíját Bokor Balázs Los Angeles-i magyar főkonzul (b) társaságában 2011. szeptember 8-án, a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson rendezett ünnepségen. Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. március 15-e alkalmából tüntette ki Széchenyi-nagydíjjal a Los Angelesben élő Nobel-díjas professzort, aki azonban nem tudott Budapestre utazni átvenni azt. (MTI/Los Angeles-i Főkonzulátus)

A Los Angeles-i magyar főkonzulátus által közreadott képen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (k) átadja Oláh Györgynek (George A. Olah), a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) szénhidrogének kutatásával foglalkozó Loker Hydrocarbon Research Institute-ja vezetőjének (j) Széchenyi-nagydíját Bokor Balázs Los Angeles-i magyar főkonzul (b) társaságában 2011. szeptember 8-án, a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson rendezett ünnepségen. (MTI/Los Angeles-i Főkonzulátus)

A karbokationok és elektronhiányos részecskék területén elért eredményei új szemléletmódot nyújtottak a szén-hidrogén és szén-szén kötések elektrofil aktiválása során tett alapvető felfedezéseihez, és elméleti alapul szolgáltak új, korszerűbb szénhidrogén-kémiai eljárásokhoz.

A közlemény szerint az általa kidolgozott módszerekkel vált lehetségessé a karbokationok mint stabil, hosszú élettartamú részecskék előállítása és megfigyelése. A karbokationok kutatásában elért eredményeiért Oláh György 1994-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat.

A tengerentúlról is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a magyar kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta.

2011-ben Széchenyi-nagydíjjal tüntették ki világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett tudományos munkásságáért, valamint az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért.