Újabb különös ítélet: felmentették a vádaskodót

Jogszerű véleménynyilvánításnak nevezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében, és ezért nem adott helyt Matolcsy György jegybankelnök beadványának, amelyben beperelte Bárándy Gergely, MSZP-s képviselőt azért, mert a politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta a jegybank elnökét. Matolcsy György ügyvédje megalapozatlannak tartja a döntést, amely szerinte valótlan tényállítás, de véleményként is teljesen megalapozatlan, alátámasztatlan lenne, tehát mindenképpen jogszerűtlen.

„Nem értünk egyet a döntéssel, azt megalapozatlannak tartjuk. A bíróság jogszerű véleménynyilvánításnak nevezte az alperesi közlést” – kommentálta a hirado.hu-nak Buczkó Péter ügyvéd a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, az alperesnek igazat adó döntését.

Mint ismeretes, Bárándy Gergely, MSZP-s politikus tavaly május 17-én tett fel azonnali kérdést Matolcsy Györgynek, és a viszontválaszában a következő megállapítást tette: „Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség, tudja?! Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek.”

Bárándy Gergely MSZP képviselő azonnali kérdést tesz fel Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 28-án(MTI Fotó: Kovács Attila)

Bárándy Gergely MSZP képviselő azonnali kérdést tesz fel Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 28-án (MTI Fotó: Kovács Attila)

A politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta a jegybank elnökét, ami túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, ezért Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása, elégtétel adása, egymillió forint sérelemdíj megfizetése és a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás érdekében.

Túlment-e a határon Bárándy?

Matolcsy György korábban úgy fogalmazott: a képviselő által megfogalmazottak nem tekinthetők a szabad-, avagy a politikai véleménynyilvánítás határát át nem lépő kritikának vagy véleménynek, a politikus egyértelmű bűncselekménnyel vádolta az MNB elnökét, valamint környezetét és családját. Bárándy Gergely kijelentése része annak a politikai hadjáratsorozatnak, amelynek célja Magyarország jegybankjának a meggyengítése.

Az elnök személyének bűncselekménnyel való vádolása ugyanakkor nem tekinthető olyan – politikai eszközként használt – véleménynek, amelyet a jegybank elnökének mint közéleti szereplőnek tűrnie kellene. Az MNB elnöke továbbra is minden, a jegybank függetlenségét sértő vagy korlátozni próbáló pártpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít.

Nem jogszerű véleménynyilvánítás

Buczkó Péter, Matolcsy György ügyvédje kifejtette: álláspontja szerint nem jogszerű véleménynyilvánítás történt, mert a fent idézett megnyilvánulás egy valótlan tényközlés volt, s nem tényből levont értékítélet. Ám ha értékítéletnek minősülne Bárándy Gergely közlése, abban az esetben is jogszerűtlen lenne, mert a véleménynyilvánítás és az értékítélet is jogszerűtlen, ha önkényes, öncélú vagy nincs ténybeli alapja, valamint megalapozatlanul vonnak le egy értékítéletet.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) beszél a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten, az MNB épületében. Mellette Windisch László és Balog Ádám, az MNB alelnökei. MTI Fotó: Kovács Tamás

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke MTI Fotó: Kovács Tamás

Itt abból a körülményből, hogy az Országgyűlés elfogadott egy jogszabályt – az MNB törvény módosítását, – s azt hogy az Alkotmánybíróság ennek a jogszabálynak egy részét kifogásolhatónak találta, nem elegendő és kellő alap arra, hogy megalapozottan egy olyan következtetést vonjunk le, miszerint Matolcsy György és környezete ellopta a közpénzt befejezett tényállításként. Ez a következtetés az arisztotelészi logika és az elemi ítéletalkotás szabályai szerint egy teljesen téves, megalapozatlan, alátámasztatlan következtetés, tehát mindenképpen jogszerűtlen – álláspontunk szerint – a bíróság elsőfokú döntése.

Buczkó Péter kifejtette: a bíróság által hivatkozott alkotmánybírósági döntés ismeretében is megalapozatlannak tartja a döntést. Való tény – fogalmazott –, hogy az Alkotmánybíróság és a bírósági gyakorlat egyre inkább abba az irányba látszik elmozdulni, hogy a közszereplők esetében, közéleti viták keretében tett közléseket, igen tág körben jogszerűnek tekinti a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel.

Mi számít véleménynek, és mi ténynek?

Azonban a véleménynyilvánítás szabadsága az alkotmánybírósági határozat szerint sem korlátlan és korlátozhatatlan, annak korlátja lehet az emberi méltóság védelme és az abból fakadó személyiségi jogok. Az alkotmánybírósági döntés egyértelműen azt is tartalmazza – emelte ki Buczkó Péter, hogy a tények meghamisítására nem terjed ki a véleménynyilvánítási szabadság, és a tényközlést tartalmazó értékítéletek esetén pedig fokozott körültekintéssel kell eljárni.

„Véleményem szerint ennek nem felel meg az első fokú ítélet, mert nem vette figyelembe azt, hogy ha a képviselő kijelentését tényközlést tartalmazó véleménynek tekintjük, akkor ennek a tényközlésnek nincsen objektív logikai alapja” – hangsúlyozta.

Kiemelte, az emberi méltóságból fakadnak a személyiségi jogok. Ez pedig azt jelenti, ha valakit mindenféle ténybeli alap nélkül bűncselekménnyel hoznak összefüggésbe, akkor az az emberi méltóságát és a személyiségi jogait sérti, hiszen ez egy indokolatlan, megalapozatlan kijelentés.

Véleménynyilvánítási szabadság kontra emberi méltóság

Mint mondta, azzal egyet lehet érteni, hogy a közéleti vitákban a közszereplők esetében a legtágabb a véleménynyilvánítás lehetősége, de annak is kell, legyen egy korlátja. „Ám azt látom, hogy a bírói gyakorlat a véleménynyilvánítási szabadság oltárán feláldozza az emberi méltóságot, és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ez pedig abba az irányba hat, hogy a közbeszéd eldurvul, parttalanná válik, és a választópolgároknak, állampolgároknak a közéletbe vetett bizalma megrendül. Azt is furcsának tartom, hogy a mai világban a becsületet relativizálják a társadalomban, de már a bírósági ítéletekben is.

Gondoljunk csak arra, hogy régen a legfőbb erénye a becsület volt az embereknek, amiért akár még párbajoztak is, most pedig minden ténybeli tartalom nélkül bárkit bűncselekménnyel lehet összefüggésbe hozni – ez pedig álláspontom szerint nem elfogadható”.

Emlékeztetett arra, hogy az előző tárgyaláson Bárándy Gergely a védekezése keretében azt mondta, hogy ő nem vádolta bűncselekmény elkövetésével Matolcsy Györgyöt, hanem rokon értelmű szavakkal azt akarta kifejezni, hogy erkölcsi szempontból aggályos módon történt a közpénz-kezelés. Ez pedig teljesen más, mint amit az Országgyűlésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint is mondott.

Buczkó Péter végezetül elmondta, az esetleges további lépésekről majd az írásba foglalt ítélet ismeretében fog Matolcsy György dönteni. Ugyanakkor az ügyvéd valószínűsítette a jogorvoslati lehetőségek kimerítését.