A kanadai gleccserek teszik ki az északi-sarkvidéki jégtakaró nagy részét. Friss eredmények szerint viszont a bolygó melegedésével az olvadékvíz megdöbbentő ütemben fogyasztja el őket.
Az összes sarkvidéki szárazföldi jég mintegy negyede Grönlandon kívül a kanadai Erzsébet királynő-szigetek gleccsereiben és jégsapkáiban található. A jég kiterjedése több mint 103 ezer négyzetkilométert ölel fel, és egy új kutatás eredményei szerint 2005-ben drasztikusabb olvadásnak indult, mint az azt megelőző években.
2005 előtt a gleccserek viszonylag stabilak voltak, évente három gigatonnát tett ki a felszíni olvadás. 2005 és 2015 között viszont ez a szám igencsak megugrott, a jégvesztés mértéke évente átlagosan 30 gigatonnára nőtt.
A kutatást a Kaliforniai Egyetem szakemberei végezték, eredményeiket az Environmental Research Letters folyóiratban tették közzé.
A szerzők azt sugallják, hogy 2005 előtt a jégtömeg veszteségei egyenletesen megoszlottak a borjadzó jéghegyek és a gleccserfelszín olvadása között. Ezt követően viszont, a légkör melegedésével a veszteség 90 százalékát a felszíni olvadás tette ki.
Műholdas felvételekkel és regionális klímamodellel a szakemberek feltérképezték, hogy 1991 és 2015 között mekkora jégmennyiségnek veszett nyoma és miért. Arra számítottak, hogy a Jeges-tengerbe, Baffin-öbölbe és Nares-szorosba érkező gleccsereket elsősorban a homlokfrontjukkal érintkező árapály befolyásolja. Ehelyett kiderült, hogy a jégmezők tömegvesztésének elsődleges kiváltó oka az olvadékvíz.
Romain Millan, a vizsgálat vezetője közleményében kifejtette, az elmúlt évtizedben, ahogyan a levegő hőmérséklete emelkedett, úgy a felszíni olvadás mértéke is drasztikusan megnőtt.
Miképpen az ember kiváltotta globális klímaváltozás folytatódik, a szituáció valószínűleg az előre látható jövőben nem is nagyon fog javulni.
A szerzők úgy vélik, hogy a sarki régiók jelenleg is zajló, gyors melegedésével az Erzsébet királynő-szigetek jégveszteségének mértéke az elkövetkező évtizedekben-évszázadban továbbra is jelentősen növekszik majd.