Vége a béranya-turizmusnak?

Egyre több olyan ország zárja be kapuit a külföldi párok előtt, ahol korábban legális volt a béranyaság. Ahol nem tiltott az eljárás, több millió forintnyi összeget is elkérhetnek a gyermekre vágyóktól.

A kanadai Leia Swanbergnek öt – saját – gyermeke van. Ám 12 évvel ezelőtt a nő olyan dologra vállalkozott, amely elmondása szerint megváltoztatta az egész életét: béranyaságot vállalt.

„Éppen tegnap volt a 12-dik születésnapja az első, béranyasággal kihordott gyermekemnek. Különleges nap volt a tegnapi” – fogalmazott egy interjúban. A nő – aki azóta még egy gyermeknek adott életet béranyaként – nagyon szeretett volna segíteni azoknak a pároknak, akiknek nem lehet természetes úton saját gyermekük, ezért 10 évvel ezelőtt tanácsadó céget alapított, amely az egyik a három kanadai tanácsadó cég közül, amelyek összekötik a párokat a megfelelő béranyával.

Swanberg ügynöksége 7 ezer és 10 ezer dollár közötti összeget kér el tanácsadásért, de csak akkor, ha a gyermekre vágyó párt és a béranyát össze tudják kötni egymással.

Ukrajnában, Kaliforniában és Oroszországban legális a kereskedelmi béranyaság

Míg a kereskedelmi béranyaság – amely például Ukrajnában, Kaliforniában és Oroszországban megengedett – esetében a gyermeket kihordó nő anyagi ellenszolgáltatásért vállalja a terhességet, a dajkaanyaság esetben „emberbaráti segítségből” kölcsönzi saját testét, és csupán költségeit kell állnia a párnak – csak ez utóbbi legális Kanadában is. Swanberg azt mondja, ügyfeleinek egynegyede Kanadán kívülről érkezik.

Képünk illusztráció (Fotó: AFP)

Képünk illusztráció (Fotó: AFP)

Bezárulnak az ajtók a külföldiek előtt

A béranyák iránti kereslet nagyot ugrott az utóbbi években Kanadában, miközben más, a béranyaság fellegvárának számító országok – például Thaiföld, India, Kambodzsa vagy épp Nepál – az utóbbi időszakban úgy döntöttek, bezárják az ajtókat a külföldiek előtt és megszüntetik az ezzel foglalkozó ügynökségeket.

Kambodzsában ugyan még nem lépett hatályba a törvény a béranyaság teljes betiltására vonatkozóan, ám az Egészségügyi Minisztérium tavaly kiadott rendelete azt a célt szolgálja,  hogy véget vessenek az ilyesfajta szolgáltatásoknak.

Az indiai kormány pedig tavaly ősszel fogadott el egy törvényjavaslatot, amely szigorú feltételekhez kötné a béranyaság intézményének igénybevételét az országban: külföldiek, homoszexuális párok, élettársak, egyedülállók nem élhetnek lehetőséggel, ellentétben a korábbi gyakorlattal. A törvényt októberben fogadták el, és valószínűleg idén nyáron lép majd hatályba. Az intézkedéssel a törvényhozóknak az a céljuk, hogy megállítsák az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket öltött a béranya-turizmust.

Thaiföld már nem a világ méhe

Thaiföldön mára már tíz év börtönnel is sújtható a – fizetett – béranyaság, miután 2015 februárjában megszavazta a thaiföldi törvényhozás azt a törvényt, amely büntetni rendeli a módszert, és megtiltja külföldieknek a béranyafogadást. A törvényt azzal a céllal szavazták meg, hogy véget vessenek Thaiföld “béranya-kereskedelmi központ” szerepének, más szóval “a világ méhe” elnevezésnek.

A rendelet megtiltja külföldieknek béranyák megbízását, kivéve akkor, ha a béranya saját rokonai gyerekét hordja ki, illetve ha a béranya-szolgáltatást igénybe venni kívánó külföldi pár legalább egyike thai nemzetiségű. A törvény kiköti továbbá, hogy a gyermeket kihordó nő is csak thai nemzetiségű és huszonöt év feletti lehet.

Újszülött - MTI Fotó: Illyés Tibor

Képünk illusztráció – MTI Fotó: Illyés Tibor

A béranyaságnak két formája is létezik. Az egyik a hagyományos béranyaság, amikor a béranya petesejtjét használják, így ő a genetikai anya. A másik esetben a petesejt megtermékenyítése a béranya testén kívül történik. A dajkaanyaság a béranyaságnak azon módja, amikor a béranya a terhességet ingyen vállalja, a kereskedelmi béranyaság esetében pedig fizetés ellenében vállalja valaki a terhességet.

Csúcsra járatott béranyaipar

A thaiföldi intézkedést több botrány is megelőzte.

2014 augusztusában a thaiföldi rendőrség kilenc, béranyától született gyermeket és dadáikat, illetve egy terhes nőt talált egy bangkoki lakásban. DNS-vizsgálatokkal megállapították, hogy a gyermekek biológiai apja egy akkor még 24 éves japán üzletember, aki egy japán távközlési óriáscég tulajdonosának fia. A férfi legalább 12 gyermeket nemzett Thaiföldön, és kiderült az is, hogy feltételezhetően még négy, szintén anyagi juttatás ellenében fogant, Kambodzsában tartózkodó gyermeknek is ő az apja.

Ennél is nagyobb port kavart 2013 decemberében az úgynevezezett Gammy-ügy: egy akkor 21 éves thaiföldi nő, Pattharamon Csambua ikerpárt szült egy ausztrál párnak, de miután kiderült, hogy a kisfiú Down-kóros, őt a család nem vette magához, csupán az egészséges kislányt.

Miután a történet nyilvánosságra került, a Down-kóros Gammy szívműtétjére és további gyógykezelésére egy ausztrál jótékonysági alapítvány több mint 200 ezer ausztrál dollárt gyűjtött össze. 2014 augusztusában a fiatal béranya kijelentette, hogy vissza szeretné kapni a kislányt, miután nyilvánosságra került, hogy 1998-ban az ausztrál apát pedofília miatt elítélték.

Katalógusból béranya

„A béranyaság esetében tulajdonképpen nincs korlát. Ukrajnában, vagy az Egyesült Államok több országában kiválasztanak a katalógusból egy nőt, és ezért nagy pénzeket fizetnek. Ukrajnában már évekkel ezelőtt 5 millió forintot fizettek egy béranyáért, de tudok olyan kaliforniai esetről, ahol 15 millió forintot kértek el. Emellett természetesen plusz költségtérítést is fizetni kell” – magyarázta Illés Blanka ügyvéd a hirado.hu-nak.

Nálunk tilos

Az Európai Bíróság 2015-ben kimondta, hogy a béranyaságból származó gyermekek tagállami legalizálását elő kell segíteni. A törvény kimondta, hogy adott ügyben a béranyaságból származó gyermek szülei részesülhessenek azokban a szociális juttatásokban, mint akinek saját gyermeke született. Úgy tűnt, hogy ez végre egy pozitív irány a béranyaságból származó gyermekek legalizálása érdekében – fogalmazott az ügyvéd.

2016 márciusában az Európa Tanács aztán véglegesen elutasította a béranyaság gyakorlatát – 16 nem és 15 igen szavazattal.

„A javaslat olyan irányelveket fogalmazott volna meg, amivel a gyermekek jogait védte volna az EU a béranyasági megállapodások során. Azt gondolom, hogy a béranyaság kérdése még hosszú ideig vita lesz, de nem lenne szabad gátat szabni az olyan törekvéseknek, amely a béranyaságból született,  így mind jogilag, mind etikailag ártatlan gyermekek védelmét szolgálná” – fogalmazott az ügyvéd.

Magyarországon illegális a béranyaság minden formája; bár a dajkaanyaság a magyar törvények szerint korábban megengedett volt – az 1997. évben elfogadott egészségügyi törvény lehetővé tette volna – , ám már akkor is szigorú feltételekhez kötötték. Szükséges volt hozzá többek között egy egészségügyi indikáció, például az, ha valaki nem képes kihordani a gyereket. Meghatározták azt is, hogy csak közeli hozzátartozó lehetett dajkaanya.

Azonban 2000-ben, a törvény hatályba lépése előtt kivették a törvényből az erre vonatkozó passzusokat, és ezeket a rendelkezéseket törölték, így tulajdonképpen soha nem is volt legális a béranyaság hazánkban – mondta Illés Blanka.

Békéscsaba, 2015. június 23. A békéscsabai Réthy Pál kórház babamentő inkubátorában nulla óra tizenöt perckor elhelyezett csecsemő a kórház csecsemőosztályán 2015. június 23-án. A kórház a Cs. Zoltán nevet adta a 49 centiméteres, 2940 grammos kisfiúnak, aki azonnal megkapta a szükséges ellátást és az oltásokat. MTI Fotó: Lehoczky Péter

Illusztráció.

Lebeszéli az ügyfeleit

Hozzátette: sokan fordulnak hozzá a béranyaság kapcsán, azonban ő mindig lebeszéli erről az ügyfeleket.

„Az Egyesült Államokban 40-50 oldalas szerződéseket kell aláírni. Elképesztően részletes a szerződés, amelyben meghatározzák a fizetési ütemezést is” – mondta, és hozzátette, hogy sok magyar pár szeretne béranyát, mivel az örökbefogadás sokszor problémás és sokat kell várni, ezért inkább megpróbálják legális úton külföldön igénybe venni a béranyaságot.

„A legnagyobb baj, hogy nem védi senki a jogaikat, nem tudnak sehova sem fordulni, ha valami baj van, ráadásul a gyerek is retteghet 18 éves koráig, hogy elveszik-e őt a szüleiktől. A családi jogállás megváltoztatása egyébként 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, habár nem valószínű, hogy letöltendőre ítélnék az érintetteket” – tette hozzá.

Azt hazudják, hogy a férj félrelépett

„Ha itt, Magyarországon történne a beültetés, akkor az emberi test tiltott felhasználásának minősülne. Sok esetben éppen ezért próbálkoznak azzal, hogy Ukrajnából, vagy Ciprusról, vagy például egészen idáig Indiából szereztek sokan béranyát, hiszen ezek elérhető célországok. Sokszor még akkor is vállalkoznak erre, ha nemzetközi szerződések mondják ki, hogy ilyenkor a szülő-gyerek kapcsolat semmis, és a bíróság kimondhatja, hogy a gyermeket elveszik” – hangsúlyozta a szakember.

Illés Blanka ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy véleménye szerint a béranyasággal nincsen etikai probléma.

„Mindenkinek szíve-joga bérbe adni a testét, de nagyon lényeges, hogy legyenek korlátok” – hangsúlyozta.

A fentebb már említett országok mellett egyébként Románia, Izrael, Hollandia, vagy Belgium sem engedi külföldiek számára a béranyaság igénybevételét, ezen országok csupán saját állampolgáraik számára engedélyezik a béranyaságot.

Romániában 2014-ben letartóztattak két görög vezetőt, akik Temesváron tartottak fenn egy magánklinikát. Kiderült, a klinikán tiltott petesejt-átültetést végeztek, és béranyákat bíztak meg pénzért. Egyes információk szerint magyar béranya is dolgozott nekik.

 

Amennyiben valaki mégis illegálisan választja a gyermekvállalás ezen módját, akkor ezzel óriási kockázatot vállal az ügyvéd szerint.

„ Azt hazudják például, hogy, a férj félrelépett, a kapcsolatból pedig gyerek született, ám a feleség megbocsájt, és így el tudnak indítani egy örökbefogadási procedúrát” – fogalmazott Illés Blanka.

Lelki törést jelenthet

A béranyára hatnak a terhesség során kialakuló hormonok, melynek következtében komoly érzelmi változás alakul ki. Óhatatlanul elkezd kötődni érzelmileg a gyermekhez, szülést követően nem tud megválni tőle. Nem véletlenül hallani számos olyan esetről, amikor a béranya mégsem adja át a gyermeket a megbízó házaspárnak – magyarázta a hirado.hu-nak Bencsik Andrea pszichológus.

allapotos_terhes_foto_AFP

Ma már számos kutatás igazolta, hogy milyen nagy jelentősége van az élet anyaméhben töltött szakaszának. Az anya és a magzat kapcsolata, a terhesség körülményei, az anya lelkiállapota nagyon meghatározóak a születendő gyermek személyiségének alakulásában. Lelki törést jelenthet a gyermek számára a későbbiekben, amikor tudatosul benne, hogy az a nő, aki a szíve alatt hordozta, születésekor elajándékozta – fogalmazott a szakember.

Bencsik Andrea arról is beszélt, hogy komoly lelki vívódás előzi meg ezt a döntést, a házaspárok számára nagyon megterhelő ez az élethelyzet.  A közvélemény és a törvényi szabályozás is megosztó, tehát beárnyékolhatja az életüket, hogy valami titkos, tiltott követtek el. Fontos kérdés, hogy mit és hogyan mondanak el a gyermeknek a születése körülményeiről. Akkor tudnak hitelesek lenni, ha ők maguk belülről magabiztosak, hisznek abban, hogy a lehető legjobb döntést hozták. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor megmaradnak a kételyek, és ezek megmérgezhetik a mindennapokat – tette hozzá.

Sok a kockázat

Nagy a kockázata annak, ha a béranya meggondolja magát és nem mond le a gyermekről. Kockázatos az is, hogy a béranya mennyire él egészséges életet a terhesség idején, életformája nem károsítja-e a magzat egészséges fejlődését. További kérdéseket vet fel, ha a gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik és a házaspár mégsem akarja magához venni, felnevelni – húzta alá Bencsik Andrea.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha például a béranyaság idejében meghalnak a szülők, esetleg elválnak, Bencsik Andrea azt mondta: ezek főként jogi kérdések, amelyeket nyilván lehet, vagy lehetne szabályozni. „Más kérdés, hogy Magyarországon a béranyaság nem elfogadott, ezért az érintettek külföldön kénytelenek béranyát keresni, szabályozás nélkül, kiszolgáltatottan. Ez a helyzet a béranyára is igaz, nem biztosított számára jogi segítség a fent említett esetekre” – fogalmazott.