A rákos betegek felét meg lehet gyógyítani

Fejlődik a tudomány, ám a mutatók romlanak: 15 év alatt megduplázódott a tízezer lakosra jutó rákos megbetegedések száma Magyarországon - derül ki a statisztikákból. A riasztó számok mögött ott van az életmód is: a dohányzás, az alkoholizmus, az egészségtelen táplálkozás komoly rizikófaktort jelent. Ám legalább ekkora veszélyforrást jelent a szűrővizsgálatok elhanyagolása. Mit tehetünk a megelőzésért, és mit tehetünk, ha az orvos közölte velük, daganatunk rosszindulatú?

“Éppen gyesen voltam második kisfiammal, mikor 2012 májusában diagnosztizálták nálam a betegséget. Minden összedőlt” – mesélte a Kossuth Rádió Napközben című műsorában egy rákbetegségből azóta felépült édesanya. Kiderült, áttétes emlődaganata van, de – mint mondta – ezután sem érezte magát betegnek.

Egyéni és csoportos terápiára kezdett járni, ahol megtanították neki, hogyan győzze le a félelmeit.

Illusztráció (MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

“A család egy idő után elfárad, egy pszichológus azonban megerősítheti az önismeretet” – fogalmazott a felgyógyult édesanya, aki arról is mesélt, hogy családja éppen úgy segített neki, hogy egyszerűen csak békén hagyták.

“A társadalmi konvencióktól, mint nő és anya mentesültem. A gyermekeim tudták, mi történik, de nem voltak részesei. Míg én kemoterápia mentem, ők elmentek nyaralni” – mondta.

“Nem akartam belehalni, és ez nekem sikerült, tény hogy nehéz volt” – fogalmazott, és azt is elmesélte, nehezebb volt elveszíteni a haját, mint az, hogy műtéttel elvették a mellét. “Szembesítenem kell mindenkit a betegséggel, nem lehetett már takargatni. A diagnózis után 2 héttel megkaptam az első kemoterápiát, rá két hétre a hajamat is elveszítettem, de próbáltam úgy élni, hogy mások ezt fogadják el. Most már túl vagyok két plasztikai műtéten, visszakaptam nőiességemet” – mesélte az édesanya.

Ezer lakosból hárman meghalnak

Február 4-én tartották a rákellenes világnapot, amikor néhány mellbevágó szám is napvilágot látott. Az OECD-országok átlagai szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, Magyarországon azonban ezer lakosból hárman.

Az európai lakosság 22 százaléka szerepel a nemzeti rákregiszterben, melynek pontosak az adatai. A statisztikák között nincs két egyforma adat, hiszen az európai 500 milliós lakosság 78 százaléka adatait megbecsülik, vagy képletek alapján számítják – magyarázta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

Hozzátette: a rák több együttes tényező hatására alakul ki, a rákkeltő anyagok fellelhetők a környezetünkben, a földben, levegőben. Leginkább kémiai, biológiai rákkeltő anyagokról van szó, és nagyon jellemzőek a dohányzás és az alkohol okozta daganatos megbetegedések, akárcsak a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, és az esetek nagyon kis százalékában a genetika tényezők is hozzájárulnak.

Nyugat-Európában a prosztatarákban szenvedők 80 százalékát még olyan korán sikerült orvoshoz küldeni, hogy akár még a műtét is szóba jöhet, és így jobbak a túlélési lehetőségek. Nálunk ezzel szemben akkor kerül a beteg orvoshoz, amikor az áttétel is megvan.

 

Kásler Miklós arról is beszélt, hogy népesség szinten az emlőrákot, a méhnyakrákot és a vastagvégbélrákot lehet szűrni, a többi szervi lokalizáció esetében erre nincs mód, vagyis például prosztatarák-szűrés nem létezik, ám kiváló módszer például az ún. PSA – vannak bizonyos vizsgálatok, mely alapján megállapítható, felmerül-e a rák. A prosztatarák tekintetében egyébként Magyarország, összevetve a nyugat-európai országokkal a halálozást tekintve rendkívül helyzetben van, vannak azonban más szervi lokalizációk, ahol nagyon rosszul állunk, például a szájüregi, tüdőrákok esetében.

Fiatalokat is érinthet

Németh Szilvia, a Fiatal Családosok Klubjának kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy szervezetük alapvetően a 20-30-as harmincas éveikben járó fiatalokra koncentrál, mert a rák nem válogat. A fiatal szülők sokszor nem figyelnek oda mondván, a rák az idősek betegsége. A klub ezért az országban családos témákkal foglalkozó civil szervezeteket keresett meg, akikkel közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben felhívják a szűrésre és a megelőzésre a családok figyelmét – húzta alá.

Kásler Miklós aláhúzta azt is, hogy Magyarosságon az onkológiai szűrések a három szervi lokalizációk esetében teljesen ingyenesek. A részvételi arány rendkívül alacsony ennek ellenére is. Az emlőrák szűrés első periódusában 42 százalék volt, a második ciklusban 39, a harmadikban 41, holott Skandináviában 80 százalék felett van a részvételi arány.

Lényeges, hogy már fiatal korban el kell kerülni a rákkeltő tényezőket, mert a daganatos betegségek egyharmadát meg lehet előzni. A kialakult daganatoknak pedig a felét meg lehet gyógyítani – húzta alá Kásler Miklós.

Magyar áttörés a rák gyógyításában

Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan készítményt fejlesztett ki, amely öngyilkosságba kergeti a daganatokat. Blaksó Gábor, a kutatócsoport vezetője elmondta: a szer ugyan még nem gyógyszer, hanem gyógyszerjelölt molekula, melynek előnyös biológiai és biztonsági tulajdonságai arra utalnak, hogy jelentős gyógyszere lehet bizonyos rákos megbetegedéseknek, elsősorban leukémiának, limfómáknak.

A molekula annyiban új, hogy olyan célpontot próbál támadni a szervezetben, amely teljesen természetes folyamatok része. A szervezet okos, és ha egy sejt elöregszik vagy megsérül, akkor megsemmisíti, kilöki a szervezetből és helyébe újat alkot. Vannak fehérjék, melyek ezt a programozott sejthalált elősegítik, és vannak olyan fehérjék melyek épp ellenkezőleg, ezt a megsemmisítési parancsot kívánják meggátolni.

A készítmény most mérföldkőhöz érkezik, idén ugyanis megkezdődik a klinikai kipróbálása, így kísérleti szakaszba lép.