Többé nem engednék el a németek a veszélyes menedékkérőket

Jelentősen szigorítaná a menedékérőkre vonatkozó szabályokat a német kormányzat, bizonytalan azonban, hogy a tervekből mi lesz a gyakorlatban – erről beszélt Volf-Nagy Tünde, az M1 németországi tudósítója.

Kérdés, hogy a német hatóságok hogyan tudják majd a gyakorlatban megvalósítani – akár több rendőrrel – a terrorellenes javaslatcsomagban szereplő szigorításokat, amelyek az eddigieknél lényegesen konkrétabbak – mondta az M1-en Volf-Nagy Tünde, a csatorna berlini tudósítója.

Hosszabb őrizet, és nem csak kiutasítottak esetén

A német belügyminiszter és az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatcsomagjában egyebek mellett indítványozzák a kiutasítási őrizet meghosszabbíthatóságát. Ez azt jelentené, hogy az eddigi néhány naphoz képest akár tizennyolc hónapig is tarthatna, és nem csak a kiutasított személyekre vonatkozna, hanem olyanokra, akiket a hatóságok veszélyesnek ítélnek a társadalomra – hangzott el az M1-en.

Volf-Nagy Tünde szerint egyelőre úgy tudni, hogy utóbbi kategóriába nagyjából 560 embert soroltak Németországban, de a valóságos szám akár ennek többszöröse is lehet.

Hozzátette, a javaslatcsomagban az is benne van, hogy a társadalomra veszélyesnek ítélt személyekre – akikről feltételezhető, hogy terrorcselekményt hajthatnak végre – elektronikus nyomkövetőt tehetnek a hatóságok.

Levezethető a berlini merénylő esetéből

A riporter szerint az újabb terrorellenes javaslatok levezethető a tizenkét halálos áldozatot követelő berlini karácsonyi merénylet elkövetője Anis Amri esetéből.

A 24 éves tunéziai korábban megfigyelés alatt állt, és a potenciálisan veszélyes kategóriába sorolták, mégis meg tudta szervezni és végre tudta hajtani a decemberi mészárlást. Menedékkérelmét ugyan elutasították, de szülőhazájába történő kitoloncolása késlekedett, mert a tunéziai hatóságok nem küldték el a szükséges dokumentumokat.

Korlátoznák a hamis adatokat szolgáltató menedékkérőket

A szigorítás része még, hogy azokat az országokat, amelyek nem veszik vissza a Németországból kiutasított állampolgárukat különböző szankciókkal, akár segélyek megvonásával lehetne sújtani.

További újítás lenne, hogy a hatóságokat félrevezető menedékkérők mozgását, akik valótlan adatokat adnak meg magukról, lakóhely elhagyási tilalommal korlátoznák. Ez az intézkedés szintén levezethető Anis Amri esetéből, aki tizennégy néven és identitással élt Németországban – tette hozzá.

Más miatt, de a Baloldal és a CSU is bírálja

Volf-Nagy Tünde arról is beszélt, hogy a tervezett szigorítások ellen a jogvédő szervezetek még nem tiltakoztak nagyon hangosan, talán mert kételkednek a megvalósíthatóságában. A politikai életben azonban megoszlanak a vélemények. Fontos jelzés, hogy a javaslatcsomagról a kereszténydemokrata, CDU-s belügyminiszter, Thomas de Maiziere és a szociáldemokrata, SPD-s igazságügyminiszter, Heiko Maas egyezett meg. Ez azt jelenti, hogy az SPD feladva eddigi ellenállását, partner a szigorítások elfogadásában.

Kritikával szemlélik azonban a tervezett változtatásokat a Zöldek és a Baloldal is, amely párt szerint semmi értelme a törvénymódosításnak. Más oldalról a CSU is elégedetlen, a CDU bajor testvérpártja a javaslatokról azt mondja, az még mindig kevés, tovább kell menni, folytatni kell a szigorításokat – tette hozzá az M1 berlini tudósítója.