A szociáldemokraták nyertek, az RMDSZ 6% körül

Lezárult a szavazás, a részvételi arány elmaradt a várakozásoktól. A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényesen nyert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6 százalék körüli támogatottsággal juthat be a bukaresti törvényhozásba. Így telt a vasárnapi választás percről percre!

22:27 A jelentős magyar lakosságú erdélyi városok közül Csíkszeredában mentek el legnagyobb arányban szavazni – a településen a választásra jogosultak 47,19%-a voksolt az urnazárásig – közli a tranindex.ro portál.

Magyar részvétel a 2014-es román parlamenti választásokon. Forrás: transindex.ro

Magyar részvétel a 2014-es romániai parlamenti választásokon. Forrás: transindex.ro

22:08 Biró Zsolt szerint a romániai parlamenti választások urnazárásakor közzé tett exit poll felmérések azt jelzik, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jól döntött, amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) való együttműködés útját választotta. Az MPP elnöke kijelentette: az összefogás listája várhatóan arányos képviseletet biztosít az erdélyi magyarságnak a román parlamentben, ez pedig azt jelzi, hogy az erdélyi magyar közösség a nemzeti ügyekben való összefogást várja el a politikusaitól.

Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke / MTI Fotó: Boda L. Gergely

22:05 A szociáldemokraták magabiztosan nyerték a romániai parlamenti választásokat, majd bejelentették, hogy igényt tartanak a kormányalakításra, de közel sem biztos, hogy egyszerű dolguk lesz. Az M1 bukaresti tudósítója, Baranyi László az esetleges forgatókönyvek kapcsán elmondta, hogy a PSD 45-46 százalékos győzelme önmagában még nem elegendő a kormányalakításhoz – jelenleg az Alde nevű szabadelvű párttal vannak szövetségben.

Abban az esetben, ha 50 százalék alatt maradnak, a két politikai erőnek együtt kell működnie – ez a lehetőség akkor is fennáll, ha bizonyos pártok mégsem jutnak be a parlamentbe. Ilyenkor a rájuk leadott szavazatokat újraosztják, amelyek némiképp megemelik majd az eredményeket – megeshet, hogy a szociáldemokraták 50 százalék fölé kerülnek, mely esetben a liberális párt elnökének nem lenne más választása, minthogy a PSD jelöltjét, Liviu Dragnea pártelnököt bízza meg a kormányalakítással.

21:26 Kevéssel maradt le a dobogóról Hargita megye a választási részvétel tekintetében. A nem hivatalos adatok szerint a választók 44,57%-a járult az urnákhoz, ez a negyedik legmagasabb arány. Az országos átlag egyébként 39,5% volt, a legmagasabb arányt a déli Teleorman megyében mérték 46%-kal. A részvétel sehol sem haladta meg az 50%-ot.

21:18 A nem végleges adatok alapján nagyon jól szerepelt a romániai választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en. A szakértő szerint a magyar párt a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így kijelenthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között, vagyis 6-6,5 százalék.

Felidézte, hogy délelőtt még alacsony volt a magyarlakta területeken a választási részvétel, de ez délutánra megfordult. Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket – fűzte hozzá.

21:14 Az első exit poll adatok beérkezését követően Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke megköszönte a voksolók bizalmát. Az alacsony részvétel ellenére a romániai magyarok nagy számban mentek el szavazni, vagyis a közösség tagjai visszaigazolták, hogy tisztában vannak a ténnyel, miszerint csakis egy erős parlamenti képviselet jelenthet komoly politikai erőt. “Megfordult a magyar szavazatok apadási tendenciája” – fogalmazott.

Kelemen szerint ez a választás nemcsak arról szólt, hogy a pártnak hány képviselője lesz a parlamentben, hanem elsősorban arról, milyen jövőt képzelnek el Romániának és a benne élő magyar embereknek. Az elnök hozzátette: az RMDSZ elsődleges célja a közösség jogainak megerősítése, illetve további bővítése. A politikus úgy véli, hogy a román többség és az erdélyi magyarok között olyan szerződésre van szükség, amely mindenki számára azonos jogokat, esélyegyenlőséget és biztonságot szavatol. ”Az elmúlt években igyekeztünk a döntéseinkkel a társadalmi elvárásokra válaszolni. Akkor is, amikor az összefogásról volt szó, akkor is amikor az újításokról volt szó, amikor egy hiteles megvalósítható programról volt szó, akkor is, amikor a belső szolidaritást kellett erősíteni”- fogalmazott az RMDSZ elnöke.

20:49 A román Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy véli, hogy történelmi győzelmet aratott a romániai parlamenti választáson, és őket illeti meg a kormányalakítás joga – erről Liviu Dragnea, a PSD elnöke nyilatkozott vasárnap este az exit poll eredmények közzé tétele után. A felmérések szerint a PSD a szavazatok 45 százalékát kapta, a második helyezett, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a voksok mintegy 21 százalékát gyűjtötte össze.

Dragnea úgy vélte, a választók egyértelműen döntöttek, és az eredmények alapján a PSD-nek kell kormányt alakítania. Ennek érdekében tárgyalni fognak a Calin Popescu Tariceanu vezette szabadelvű ALDE-val, amely az exit poll eredmények szerint a voksok mintegy 6 százalékát kapta.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke (EPA/ROBERT GHEMENT)

20:35 A Curs-Avangarde exit polljában a PSD-t 45,5, a PNL-t 21,7, az USR-t 8,5, az RMDSZ-t pedig 6 százalékkal mérték – ebben a becslésben a PMP is bejut a parlamentbe 6 százalékkal. A vasárnapi törvényhozási választásokon a névjegyzékben szereplő 18,9 millió választópolgár 39,5 százaléka járult urnákhoz. A legutóbbi, 2012-es parlamenti voksoláson a jogosultak 41,7 százaléka adta le szavazatát – idén a külföldi román külképviseleteken mintegy százezren szavaztak, csaknem kétszer annyian, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti voksoláson.

20:16 Az IRES közvélemény-kutató cég exit pollja szerint a PSD 45,9, szabadelvű szövetségese, az ALDE pedig 6,3 százalékos támogatást szerzett, míg a jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8, az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 9,2 százalékot ért el. A Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP) az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 4,6 százalékon mérték – az adatsor az urnazárás előtt egy órával érvényes becslést mutatja.

MTI Fotó: Boda L. Gergely

20:08 Az első becslések szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényesen, a voksok csaknem 46 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai parlamenti választásokat – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6 százalék körüli támogatottsággal juthat be a bukaresti törvényhozásba.

19:53 Röviddel az urnazárás előtt Izsák Ildikó az M1 tudósítója az RMDSZ maros megyei központjában várja az eredményeket. A riporter elmondta, hogy a helyi részvételi arány csupán  1,5 százalékponttal marad el az országos átlagtól.

Maros megye zömében magyar vidékein, annak székelyföldi részén kifejezetten szép számban jelentek meg a szavazók. Egyes területeken a 40 százalékos részvétel sem volt ritka – Marosvásárhelyen például a választásra jogosultak 44,35 százaléka adta le voksát. Ezzel szemben ellenpélda lehet mondjuk Segesvár, ahol mindössze 30 százalékos volt a részvételi arány. Szakértők szerint az szavazatok csekély száma a magyar pártnak, vagyis az RMDSZ-nek kedvez, a magyar szavazók ugyanis meglehetősen fegyelmezettnek számítanak, ha voksolásra kérik fel őket.

(MTI/EPA/Mihai Barbu)

19:05 Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa szerint a romániai parlamenti választásokon a részvételi arány valószínűleg nem fogja elérni a négy évvel ezelőtti szintet. Az M1-en nyilatkozó politológus hozzáfűzte, hogy a magyar kisebbség részvételi aránya nőni tudott az előző választáshoz képest, ám a román polgárok szavazóhajlandóságától még mindig elmarad.

18:02 Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint néhány területet továbbra is mozgósítani kell, Maros és Szatmár megyében ugyanis rendre elmaradoznak a szavazók. Mint mondta, az erdélyi magyarság nem lehet széteső közösség. „Olyan erős és arányos parlamenti képviseletre van szükség, amely képes szolgálni a magyarok ügyét, hiszen nehéz négy esztendő következik” – tette hozzá. Kelemen azt is hangsúlyozta, most nagyobb a tét annál, minthogy bizonyos politikusok bejutnak-e az országgyűlésbe, ma a magyar közösség politikai értelemben vett talpon maradása forog kockán.

17:30 Három órával az urnazárás előtt a választók mindössze 34,34 százaléka adta le szavazatát – a részvételi arány több mint két százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti időarányos adattól. A részvétel megyei bontású statisztikájában továbbra is négy dél-romániai megye vezet, ötödik helyen azonban a székelyföldi Hargita megye szerepel 38 százalékos részvételi aránnyal.

A Hargita megyei adat másfél százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtti részarányos adatot. Átlag fölötti ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmarad az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepel.

MTI Fotó: Veres Nándor

16:57 Barna Gergő szerint, annak ellenére, hogy reggel még úgy tűnt, magasabb lesz, most az valószínűsíthető, hogy a mai részvételi arány sem tér el a korábbi választásokétól. Az erdélyi trendekről, illetve azok következményeiről az M1 tudósítója, Maksay Ágnes kérdezte a szociológust, melyek alapján elmondható, hogy a Kárpátokon túli megyék jobban teljesítenek.

Délután 4 óráig 10 emberből 3 adta le a voksát az urnáknál. Barna elmondta, hogy a bukaresti élénk választási kedv atipikusnak számít. Hozzátette, hogy a magas országos részvételi arány, illetve a városi lakók aktivitása az általános feltételezések alapján a jobboldali szavazóknak kedvez – egyelőre úgy tűnik, hogy a baloldal mégsem hozza a közvélemény kutatások által elvárt eredményt.

16:35 Míg a korábbi választások alkalmával inkább a falvak mozgósították magukat az urnák előtt, egyelőre úgy tűnik, hogy elsősorban a városok és a nagyobb községek lakói mutatnak aktivitást a szavazóhelyiségekben. Elemzők szerint ennek hátterében az új kampánytörvény áll, amely korlátozta a kampányolási lehetőséget, ezért a pártok főleg az interneten és különféle közösségi oldalakon érték el szavazóikat, melyek használata kizárólag a nagyobb településekre jellemző.

Bukaresti szavazó (MTI/EPA/Robert Ghement)

16:30 16 személy ellen indult eljárás választási csalás miatt – írja a foter.ro. A belügyminisztérium szóvivője szerint kora délutánig közel száz törvénytelenséget jelentettek, ebből 11 esetben szabálysértés, 17 esetben pedig választási csalás gyanúja áll fenn. Országszerte 16 személy ellen nyomoznak. A szóvivő szerint a legtöbb bejelentés a választók korrumpálására, választási csalásra, a választási csend megszegésére vonatkozik, illetve arra, hogy megpróbálnak tanácsot adni a választóknak, kire voksoljanak. A belügyminisztériumhoz érkezett panaszok 35 százaléka alaptalannak bizonyult.

16:09 Az M1 16 órás Híradójában közölt adatok szerint Maros megyében jelenleg 28,18 százalékos a részvételi arány. Ez 2 százalékponttal elmarad az országos átlagtól, amely most 30,17 százalékon áll. Eddig jellemzően az idősebb korosztály, vagyis 45-65 éves polgárok mentek el szavazni, azt viszont még nem tudni, hogy a zömében magyarok lakta területekről hányan járultak hozzá az eddigi eredményhez.

15:55 Budapesten komoly problémákat okoz, hogy a Magyarországon élő román szavazóknál sok esetben nincs lakcímkártya, vagy éppen nem viszik azt magukkal. Aki nem rendelkezik az említett okmánnyal, magyar lakcímet tartalmazó áttelepedési útlevéllel, tartózkodási, valamint letelepedési engedéllyel, illetve egyéb román dokumentumokkal igazolhatja jogosultságát.

15:35 A Román Nagykövetség, valamint a Román Kulturális Központ szavazóhelyiségeibe érkező választópolgárok már reggel 7 óra óta rendkívüli aktivitást mutatnak – eddig 1044 voks érkezett be, ami egyes szakértők szerint jó eredménynek mondható.

15:10 A 15 órás részvételi adatok alapján eddig a szavazásra jogosult állampolgárok 26,33 százaléka adta le voksát Romániában. Mint azt az M1 tudósítója, Kudelász Nóbel elmondta, két megyéből részleges adatok is érkeztek: a korábbi választások alkalmával némileg sereghajtónak számító Kovászna megye 24,7 százalékos részvételi arányával egyelőre az országos átlag alatt, Hargita azonban afelett teljesít, méghozzá 28,69 százalékon.

15:08 A Román Nagykövetség, valamint a Román Kulturális Központ szavazóhelyiségeibe érkező választópolgárok már reggel 7 óra óta rendkívüli aktivitást mutatnak – eddig 1044 voks érkezett be, ami egyes szakértők szerint jó eredménynek mondható.

14:37 A 14 órás adatok szerint a szavazásra jogosultak 24,12 százaléka voksolt eddig. A magyar többségű megyékben az arány elmarad az országos átlagtól, kivétel Hargita megyében, ahol még mindig magasabb a részvétel, mint az országos átlag.

Forrás: R.A.D.A.R.

Forrás: R.A.D.A.R.

14:30 Magyarellenes üzenetek miatt feljelentést tesz az RMDSZ – közölte az MTI-vel Kovács Péter a szövetség ügyvezető elnöke. Több megyében is olyan SMS-eket küldözgetnek a választópolgároknak, amelyek arra buzdítják a román szavazókat, hogy járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből. A Vlad Tepes, középkori havasalföldi fejedelemről elnevezett Tepes gárdája nevében írt üzenetek arra buzdítják a választókat, hogy szavazzanak a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Pártra (PRU) – fogalmazott Kovács Péter.

14:19 Maros megyében eddig közel 100 ezer ember adta le voksát, ami a választásra jogosult polgárok 21 százalékát jelenti – a részvételi arány tehát meglehetősen alacsony, de még mindig magasabb mint 2008-ban, illetve 2012-ben volt. A marosvásárhelyi megkérdezettek az M1 tudósítójának kérdésére a elmondták, azért mentek el szavazni, hogy megszűnjenek a magyar ellenes tevékenységek és bővüljenek a közösségi jogok.

(MTI/AP/Vadim Ghirda)

13:15 Az 13 órás adatok szerint a szavazásra jogosultak 20,23 százaléka voksolt eddig, ami hajszálnyival már elmarad a 2012-es eredményekhez képest. A trend csökkenő, Hargita megyében azonban még mindig magasabb a részvétel, mint az országos átlag.

12:35 Összességében nagyobb a szavazási kedv mint 4 évvel korábban, Bukarestben pedig átlagos a részvétel – erről számolt be az M1 tudósítója. Elmondta azt is, hogy komolyabb rendkívüli esemény eddig nem történt.

12:12 Folyamatosan érkeznek a szavazók a budapesti romániai nagykövetségre – jelentette az M1 helyszíni tudósítója. Az eddigi négy helyett, vasárnap már öt választókörben adhatják le voksukat az itt élő román állampolgárok. Románia budapesti külképviseletén két szavazóhelyiséget alakítanak ki, egyet a Román Kulturális Intézetben és egyet-egyet a szegedi és gyulai külképviseletein.

Fotó: M1

Fotó: M1

12:02 Közel 3 millióan voksoltak már, ami a választásra jogosultak 15,53 százalékának felel meg. A magyarok lakta megyék továbbra is az országos átlag alatt teljesítenek, kivétel ez alól Hargita megye, amely az országos átlag felett áll.

Fotó: R.A.D.A.R.

Fotó: R.A.D.A.R.

11:10 Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szülőfalujában, Csíkkarcfalván adta le a voksát. Azt mondta, egy erős parlamenti képviseletre, erős Erdélyre és egy jobb Romániára szavazott.

11:05  11 óráig több mint 2 millió 200 ezren voksoltak már. Ez a választásra jogosultak 12,54 század százaléka. A többségében magyarok lakta megyék még mindig az országos átlag alatt teljesítettek, és egyre erősödik a dél-romániai megyék mozgósítása – mondta az M1 tudósítója. A magyar megyék közül a legtöbben Hargita megyében szavaztak, kicsivel többen az országos átlagnál.

EPA/BOGDAN CRISTEL

10:14  Jó eséllyel átlépi az ötszázalékos választási küszöböt az RMDSZ a választásokon – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1-en. A szakértő szerint a felmérések is azt támasztják alá, hogy az RMDSZ bekerül a román parlamentbe. Ha ez mégsem valósulna meg, az úgynevezett alternatív választási küszöb segítségével is helyet szerezhetnek a párt jelöltjei – jelezte.

10:01 A szavazásra jogosultak 8,62 százaléka voksolt 10 óráig, a Központi Választási Iroda adatai szerint.

9:13 A szavazásra jogosult közel 19 millió állampolgár közül 9 óráig 943 734-en adták le voksukat. Ez a választásra jogosultak 5,17 százaléka. A többségében magyarok lakta megyék sereghajtók a részvétel tekintetében; a legaktívabbak továbbra is a dél-romániai megyék. Hargita megyében 4,84, Kovászna megyében 4, Maros megyében 4,5 százalék voksolt. Kolozs megyében 3,97 százalék, a magyarok szempontjából szórványnak minősülő Temes megyében pedig szintén 3,82 ment el szavazni. A partiumi Szatmár megyei szavazók 4 százaléka járult az urnákhoz.

8:58  A romániai választásokon az előrejelzések 40-45 százalékos részvételi arányt prognosztizálnak – mondta Pászkán Zsolt kisebbségkutató az M1-en. A kutató elmondta: a választások első nagy meglepetése, hogy a hárommillió külföldön dolgozó szavazásra jogosult közül csak összesen mintegy négyezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy levélben adják le voksukat.

8:35 Nem szabad hagyni, hogy megkerülhetőek legyünk, hogy átlépjenek rajtunk. Ezért mindenkinek el kell menni választani, és az egységes magyar listára kell szavazni. Minden magyar számít – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az M1-en.

8:21 Reggel 8 óráig a szavazók 2,55 százaléka voksolt, Románia déli részén aktívabbak a választók. Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezők 2,41 százaléka, Kovászna megyében 2,07 százaléka, Maros megyében 2,15 százaléka, Bihar megyében 2,38 százaléka, Szatmár megyében 1,98 százaléka, Kolozs megyében 1,95 százaléka, Szilágy megyében 2,28 százaléka voksolt eddig.

7:54 Az államelnök és a kormányfő is szavazásra biztatta a választópolgárokat a közösségi oldalakon.

7:15  Országosan 182 439-en adták le voksukat hét óráig, ami a választók 1 százalékát jelenti. A többségében magyarok lakta megyék a részvétel egyelőre elmarad az átlagtól, az utolsó tízben van a részvétel. Hargita megyében 0.92, Kovászna megyében 0.94, Maros megyében 1 százaléka a szavazásra jogosultaknak járult az urnákhoz.

Forrás: R.A.D.A.R.

Forrás: R.A.D.A.R.

6.50 Bukarestben még nagyon kevesen mentek el szavazni hajnalban. A hatóságok dolga, hogy a szavazás tisztaságát biztosítsák, a román pártoknál ugyanis hagyomány, hogy választási csalással vádolják egymást és a hatalmon lévő kormányt – hangzott el az M1 tudósításában. Leginkább azt szokták egymás szemére vetni, hogy eldugott falvakban halottak, vagy külföldre költözött rokonok adataival szavaztatják az e célból megvesztegetett embereket.

Országszerte 45 ezer rendőr és tűzoltó van szolgálatban, hogy a voksolás zavartalan lefolyását segítse.

Maros megyében kisebbségben vannak a magyarok, itt 38 százalékra tehető a számuk, a megyeközpontban 44 százalékra. Itt is ún. door to door kampányt folytattak a jelöltek, házról házra jártak, az RMDSZ jelöltjei a kampány egy hónapja alatt több mint 150 települést jártak be és több mint 20 ezer háztartást kerestek meg.

Az M1 tudósítója úgy fogalmazott: kicserélődik Maros megye képviselete, hiszen új, nem ismert arcok jelennek meg a listákon. Az RMDSZ jól ismert politikusai, például az RMDSZ csúcsvezetősége visszavonultak. Maros megyében az összefogás listáján befutó helyre került Bíró Zsolt Magyar Polgári Párt elnöke, aki a lista harmadik helyén áll most.

MTI Fotó: Veres Nándor

Alacsony részvételre számítanak

Kolozsváron még alacsony volt a választói kedv hajnalban, de a szakértők alapvetően alacsony részvételre számítanak. Az új választási szabályozás Romániában miatt alig volt látható a kampány, nem lehetett kampányrendezvényeket tartani vagy óriásplakátokat kitenni Kolozsváron sem.

Egyes számítások szerint, ha a magyar választópolgárok nagyobb létszámban járulnának az urnákhoz mint a többségi szavazók, az akár azt is eredményezhetné, hogy egy, a magyar lakosság számarányánál nagyobb, 6 százalék feletti jelenlétet lehetne elérni a parlamentben. 2009-ben így sikerült az RMDSZ-nek szavazatok közel 9 százalékát megszerezni. A szociológiai felmérések szerint azonban a mai napon az RMDSZ várható eredménye az 5 százalék küszöbén billeg.

Kolozsvár egyetemi központ, ahol több mint 10 ezer magyar egyetemista tanul, számukra menettérti szabadjegyet biztosít az állami vasúttársaság, hogy hazautazhassanak szavazni.

(MTI/EPA/Robert Ghement)

Budapesten öt választókörzetet rendeztek be

Budapesten a romániai nagykövetség épületében már lázas előkészületek folytak reggel 7 óra körül. Összesen 5 választókörzetet rendeztek be, kettőt a nagykövetségnél, egyet a Román Kulturális Intézetnél és két vidéki helyszínen is lehet voksolni.

Lezárult a levélvoksolás, hiszen péntekig kellett visszajuttatni a levélben küldött szavazólapokat a választási bizottsághoz.

Az első próbálkozás kudarcnak bizonyult, a határon túli románságért felelőst le is váltották a sikertelen mozgósítás miatt. A külföldön élő román állampolgárok számát a román hatóságok is legalább 3 millióra becsülik, ehhez képest alig 9 ezren regisztráltak közülük, és fele annyian küldték vissza a borítékot. A beküldött 4500 levélvoks 10 százaléka érvénytelennek bizonyult, mert az űrlap hiányzott, vagy rosszul töltötték ki.

A külképviseletek most felkészültek arra, hogy a külföldön élők személyesen mennek voksolni.

6:01 Magyar idő szerint vasárnap reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában.

Két párt nyugodt lehet

A választások során képviselőház esetében 312, a szenátusnál 136 mandátum sorsáról döntenek. A bukaresti képviselőházba rajtuk kívül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.

Románia idén visszatért a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás választási rendszerhez. Az országot 41 megyéje mellett a főváros a 42. választókerület. A külföldön élő román állampolgárok egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.

A polgárok szavazataikat tíz politikai alakulat – megyénként különböző – jelöltlistáira adják le, amelyekről a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a képviselő- illetve szenátorjelöltek a pártjukra helyben leadott szavazatok arányában. A mandátumelosztásban azok a pártok vesznek részt, amelyek országosan megszerzik a voksok legalább öt százalékát, vagy legalább négy megyében 20 százalék fölötti támogatottságot érnek el. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak.

A névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió választópolgár számára belföldön 18 600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiséget alakítottak ki. Mindenki csak abban a választókerületben adhatja le voksát, amelyhez állandó lakóhelye, vagy igazolható ideiglenes lakcíme alapján tartozik. Ennek megfelelően a külképviseleteken is csak azok voksolhatnak, akik igazolni tudják, hogy nem turisták, hanem külföldön élnek.

Az utolsó felmérés szerint csak két párt – a győzelemre legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) – lehet biztos abban, hogy a választásokon parlamenti mandátumot szerez. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint rajtuk kívül további három román párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) haladja meg az ötszázalékos parlamenti küszöböt a kutatás háromszázalékos hibahatáránál kisebb mértékben.

Az RMDSZ listáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott. Magyarországon a román nagykövetségen két, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki.

A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján több exit poll is készül, amelyeket 21 órakor (magyar 20 óra) ismertetnek a román hírtelevíziók.