Lázár: Magyarország célja, hogy a kvóta lekerüljön a napirendről

A magyar kormány célja, hogy elérje, vegyék le a napirendről Brüsszelben a kötelező betelepítési kvótákat - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánynak szüksége van minden magyar politikus segítségére ebben a küzdelemben – fogalmazott a tárcavezető, aki ezzel kapcsolatban emlékeztettt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök találkozóra hívott magyar ellenzéki vezetőket. Molnár Gyulával, az MSZP elnökével már lezajlott a megbeszélés, Vona Gábor Jobbik-elnökkel pedig kedd délután – ezekben a percekben – tárgyal a kormányfő.

A Molnár Gyulával folytatott egyeztetésen Orbán Viktor kérte a szocialisták támogatását az európai politikai viták során, még akkor is, ha az alaptörvény-módosítás ügyében “az egyetértés elmaradt” – mondta Lázár János.

Budapest, 2016. október 18. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Pedig a miniszter szerint az alkotmányos identitás kérdése nem fideszes ügy, hanem Magyarország ügye. Akik október 2-án részt vettek a kvótareferendumon, nem pártpolitikai meggyőződés alapján tették, hiszen jóval többen mentek el szavazni, mint ahányan a kormánypártokat támogatják – tette hozzá.

A népvándorlás megállításával kapcsolatos küzdelemhez szükség van egy nemzeti konszenzus kialakítására – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország a rugalmas szolidaritás elvét képviseli majd az Európai Tanács ülésén, ennek jegyében a kormány azt szeretné, ha figyelembe vennék a határvédelemre fordított költségeit.

A hétvégi nemzeti ünneppel kapcsolatban a miniszter mindenkit arra kért, hogy közös főhajtással adózzon 1956 hősei előtt. A kormány méltó megemlékezésre hívja Magyarország minden polgárát – mondta. Kérdésre hozzátette: tíz éve, az 50. évfordulón az MSZP és az akkori miniszterelnök lehetetlenné tette a méltó megemlékezést.

Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar létrehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy “Habsburg Ottó Kft.” létrehozása – mondta, jelezve: “ezért döntöttünk úgy, hogy (…) kivételesen egy állami alapítványt hozunk létre”.

Azzal kapcsolatban, hogy Kornai János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált, demokrácia van Magyarországon, és önkényesnek tartja a Kornai János által alkalmazott szempontrendszer felállítását. Nem lehet antidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi szükségessége mellett. Szerinte ezt mihamarabb meg kellene lépni, de Palkovics László oktatási államtitkárral ebben nincs egyetértés, ő ugyanis csak a Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan mérlegelné ezt, 2018 őszén.

Szigorítják a közpénzek elköltésének feltételeit 

Lázár János közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.

Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal “megúszhatja” az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti – értékelt, hozzátéve: a kormány minden esetben tárgyalásos megoldásra törekszik.

A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet – jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor “nem tudja, mi”. Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, “a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell” – fogalmazott.

“Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal – legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(…) véget ér” – hangoztatta.

Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia – magyarázta a tárcavezető.

Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül “át lehet vezetni őket” a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.

Megkérdezték arról is, hogy a jelenleg a DK-ban politizáló Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. Azt válaszolta: nem fognak könnyeket hullatni amiatt, hogy “a maga által kért jelölést visszautasítja”, ő “kilincselt” a kormány támogatását kérve. A DK parlamenti távolmaradására és szakértőinek javadalmazására pedig azt felelte, a kérdést nem a kormánynak, hanem a Háznak kell rendeznie. Megjegyezte: ha a párt így akar tiltakozni, tegye, eddig sem volt észrevehető a képviselői munkája.

A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. “Azt remélem, ezután jobb lesz neki” – jegyezte meg.

Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.

2016 a pályázatok, 2017 a kifizetések éve lehet 

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé. Lázár János a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János.

A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a bizottság ülésén elmondta: a Vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, valamint a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását.

Kis Miklós Zsolt kifejtette: programban mintegy 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímet kívánnak meghirdetni. Ebből eddig 38 jogcímen összesen 942,5 milliárd forint érétkű pályázatot írtak ki. Eddig 476 milliárd forint értékű pályázatot zártak le, illetve függesztettek fel, ebből a két legjelentősebb az öko-, illetve az agrárkörnyezet-gazdálkodáshoz kapcsolódik, amelyre 253 milliárd forint fordítható.

A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta, amit az is bizonyít, hogy az igénylések gyakran túllépik a lehetőségeket. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, összesen 66 milliárd forintos pályázat, ahol az igény meghaladta a 70 milliárd forintot. A településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárd forintos keretösszegre is 76 milliárd forintnyi igény érkezett.

Közölte, annak érdekében, hogy a jogos igényeket ki lehessen elégíteni, amikor erre lehetőség van, többletforrásokat is bevonnak. Így több mint 20 milliárd forint pluszpénz jut a környezetgazdálkodás és 15 milliárd pluszpénz a kertészeti ágazat pályázataira.

Az államtitkár elmondta, a gazdálkodókat a sikeres pályázás érdekében a hiánypótlásra is figyelmeztetik, ami azért fontos, mert a pályázók kilenctizede nem megfelelő dokumentumokat ad be.

Lázás János a kifizetésekről elmondta: az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés volt a célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezésének. Az a célszerű ugyanis, hogyha egy országban egy kifizető ügynökség van.

Kiss Miklós Zsolt hozzátette: a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket az átszervezése után ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a Magyar Államkincstár veszi át kifizető ügynökség feladatait.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az átalakítás technikai részletei ismertetve elmondta, a második szakaszban tartanak, az egész folyamat a harmadik szakasz, az államkincstár akkreditációjával zárul le.