A jelenlegi kanadai-magyar bilaterális megállapodásnál sokkal előnyösebb feltételeket teremt az EU és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) Magyarországnak, a megállapodást az uniós tagállamok többsége pozitívan értékeli - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára hétfőn az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában a parlamentben. A visegrádi négyek (V4) agrárkamarái ugyanakkor nem támogatják a megállapodást.
Szabó László szerint az ötéves tárgyalási folyamat eredményeként megszülető egyezmény életbe lépését akár egyetlen uniós tagállam is megakadályozhatja. Ugyanakkor a CETA támogatottsága sokkal nagyobb, mint az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményé (TTIP) – mondta.
Az államtitkár a CETA aláírásáról szóló határozati javaslatról szólva kiemelte: aláírása és ideiglenes alkalmazása – amiről az október 18-i általános ügyek tanácsának ülésén dönthetnek – nem jelent végleges megállapodást, mert az egyezmény csak a nemzetállami ratifikációkat követően lép véglegesen életbe, ami még éveket vehet igénybe. A továbblépéshez a magyar parlamentnek jóvá kellene hagynia a megállapodást a jelenlegi formájában, mert a végső jóváhagyás előtt még lesz idő “betűről-betűre” áttárgyalni – tette hozzá.
A CETA-t a felek október 27-én az EU-Kanada csúcstalálkozón tervezik aláírni.
Ha nem írjuk alá, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg – fejtette ki. Tájékoztatása szerint Kanada nyitott volt minden tagállami felvetésre a szeptember 23-i külügyi tanácsülésen, ahol 4 ország vetett fel fenntartásokat a megállapodással kapcsolatban, Magyarország mellett Ausztria, Belgium és Szlovénia.
A magyar felvetés arra vonatkozott, hogy amíg a magyar parlament nem hatalmazza fel a tárgyaló feleket a támogatásra, addig nem teszik le a voksukat a CETA mellett – közölte.
EPA/STEPHANIE LECOCQ
Jövő nemzedékek biztosa: nem
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója az ülésen azt mondta: hivatala nem támogatja az egyezmény aláírását, Magyarországnak eurokonform megoldásokra van lehetősége, ami jobbá teheti a CETA-t. Úgy vélte, az ideiglenes életbe lépés a ratifikációs jogköröket szimbolikussá teszi, mivel az egyezmény ezek alkalmazása nélkül is hatályos. A CETA továbbgörgeti a TTIP-t, muníciót ad valamihez, amit sokkal kevésbé szeretnénk, mint a CETA-t – mondta.
Kifejtette, a CETA vitarendezési mechanizmusa, a bevezetendő beruházási bírósági rendszer (ICS) nincs összhangban az uniós joggal, ezért az Európai Bíróság szűrőjén nem menne át. Elmondta, a megállapodással a NAFTA piacot is “megkapjuk”, ami szintén jelentős kockázatot jelent. Hozzátette: javaslataik nem akadályozzák az aláírást, a vitarendezési fórum kikerülése nagy előrelépést jelentene. (NAFTA – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény, North American Free Trade Agreement, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által 1992-ben aláírt egyezmény.)
Szabó Marcel szerint Magyarország a CETA szövegéhez jogi dokumentumot csatolhat, amiben rögzítheti, hogy mit hogyan értelmez, amellyel megelőzhet később számára hátrányos vitás helyzeteket.
A GMO veszélyeire figyelmeztetett a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, több ezer civil szervezet emelt szót az elmúlt hónapokban a megállapodás ellen, és az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) is problémásnak látja az egyezményt. Kiemelte: Kanada a világ negyedik GMO-termelője, 12 millió hektáron termeszt génmódosított növényeket. Mindez az EU-ra veszélyt jelent, hiszen a GMO-előírások lazításához vezethet.
Farkas István támogatta az ombudsman felvetését, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz a CETA uniós jognak való megfelelése miatt. Ha más tagállamoknak is voltak fenntartásai, akkor Magyarország halassza el az aláírást – vélekedett.
Így vélekednek a pártok
Bencsik János (Fidesz) alelnök szerint a megállapodással az a baj, hogy magánérdeket a közérdek elé helyezi, a növény- és állategészségügyi előírásokban “fekete dobozokat” tartalmaz, úgynevezett belső tanácsot hoz létre ezekre a területekre. Hozzátette: az 1600 oldalas szöveg egyetlen oldalán sem található az elővigyázatosság elve kifejezés, pedig az európai kultúra és gazdaság erre épül, ez ellentétes EU-ban alkalmazott engedélyezési elvekkel.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) alelnök társadalmilag elfogadhatatlannak nevezte az egyezményt, annak befektetővédelmi pontja elfogadhatatlan, a bíróságra sem az államnak sem a társadalomnak nincs rálátása.
Kepli Lajos (Jobbik) közölte, hogy pártja semmilyen szabadkereskedelmi megállapodást nem támogat, a hasonló egyezmények néhány tucat multinacionális cég érdekeit képviselik, nem az állampolgárokét.
Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök szerint a CETA nem áll összhangban az alaptörvénnyel a jelenlegi formájában, sérti a GMO-mentesség elvét, így nem értett egyet a javaslat elfogadásával.
Szabó László a felvetésekre reagálva hangsúlyozta: a megállapodást részletező tanulmányok túlnyomó része szerint GDP növekedést és munkahelyteremtést hoz a CETA. Részletes vitájára lesz még idő, az alkalmazása addig ideiglenes – ismételte meg.
Sallai R. Benedek kezdeményezésével bizottsági módosító javaslatot nyújtottak be, amit a testület 5 igen, 3 tartózkodással elfogadott. Az ülésen Bencsik Jánost jelölték ki a bizottsági álláspont képviseletére, a részletes vitát lezárták.
A V4 országok agrárkamarái nem támogatják a CETA-t
A visegrádi négyek (V4) agrárkamarái nem támogatják az Európai Unió (EU) és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), az EU és az Amerikai Egyesült Államok között előkészítés alatt álló szabadkereskedelmi egyezménynél (TTIP) pedig azt szorgalmazzák, hogy az EU zárja ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatot a tárgyalásokból – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-vel.
A V4 országok agrárkamaráinak vezetői a szeptember végi, a szlovákiai Modrában rendezett 62. találkozójukon vitatták meg az Európai Unió tervezett szabadkereskedelmi egyezményeit.
A közlemény szerint az egyeztetés résztvevői döntésüket azzal indokolták, hogy az EU-nak Kanadától és az Egyesült Államoktól jelentősen eltérőek az ökológiai termelési normái, más a génkezelés (GMO) elvi megközelítése, valamint az állati takarmányok és a növényvédő szerek használata.
Kiemelték: a növényi és állati termékeknek az unióba való esetleges liberalizált importja olyan invazív fajok bejutását is előidézheti, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik Európában. Mindez jelentős mértékben károsíthatja a mezőgazdasági termelést, emellett az esetleges liberalizáció veszélyezteti az uniós tagállamok élelmiszerbiztonságát is. A választott bíróság bevonása pedig nem felel meg az uniós jogszabályoknak, korlátozza az állami szuverenitást, ezért a V4-ek agrárkamaráinak vezetői szerint a tagállamoknak el kell utasítaniuk az ilyen megállapodást – tették hozzá.
A közlemény szerint a találkozó résztvevői kifejtették, az idén az állattenyésztéssel, valamint a gabona és olajos magvak termesztésével foglalkozó gazdáknak komoly problémát jelentenek az alacsony felvásárlási árak, amelyek az egész ágazatra negatív hatással vannak.
Hangsúlyozták: a V4 agrárkamaráinak vezetői szerint az Európai Bizottságnak minden szükséges lépést meg kell tennie az orosz embargó eltörlésére és az orosz piac újranyitására.
