Balog: meg kell tartani hitünket, törvényeinket, magyarságunkat

Ha megtartjuk keresztény hitünket, törvényeinket, magyarságunkat, ezen értékek megtartanak bennünket - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Zrínyi-napok keretében kedden megtartott kegyeleti szentmisét követően Szigetváron. Pécsett konferencia kezdődött a Zrínyi-emlékév kapcsán.

Balog Zoltán a baranyai város Szent Rókus-templomában rendezett szertartás után az esemény és az emlékév résztvevőire utalva úgy fogalmazott: “magyarokban és horvátokban, katolikusokban és reformátusokban, a kultúra és a közélet képviselőben, valamint a kétkezi munkából élőkben, a gyermekeket nevelőkben közös az a kulturális azonosságtudat, amely a kereszténység nélkül elképzelhetetlen”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k), Hóvári János, a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke (j) és Vass Péter, Szigetvár polgármestere (j3) a Zrínyi Miklós, Szigetvár védője (1566-2016) című kiállítás megnyitóján a szigetvári várban lévő Andrássy-kastélyban 2016. szeptember 6-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

A miniszter szerint “a határvidéken, ahol különösen fontos a védelem”, Zrínyi Miklósra és a szigetvári hősökre emlékezve a magyarság és a horvátság megmaradásával kapcsolatos gondolatok “szövik át az emberek szívét”. Balog Zoltán kijelentette: akkor van értelme az emlékezésnek, ha az a hétköznapi küzdelmekhez erőt ad, amely által több lesz a hit, a remény és a bizonyosság, hogy “a jövőben ott vagyunk” – hívta fel a figyelmet.

A politikus méltatta a Zrínyi-emlékév kulturális és tudományos eseményeit, valamint az azoknak otthont adó szigetvári várat, annak felújítását, illetve szólt a I. Szulejmán szultán türbéjének feltárását célzó kutatások jelentőségéről. ”Fontos a gazdasági növekedés, a befektetések, a jó infrastruktúra és oktatás, a jó egészség, de ehhez szükséges a fundamentum, az alap, mert hit és bizalom nélkül ezek a dolgok önmagukban akár ellenünk is fordulhatnak” – hangoztatta.

Püspök: megvan az emberi ellenségesség oka

Udvardy György pécsi megyés püspök a misén mondott beszédében hangsúlyozta: a hősökre, áldozatokra emlékezve a háborúskodás, a küzdelemhez kapcsolódó pillanatnyi érdekek és érdektelenség ellenére is az ünnep hősiessége emelkedik ki. Az újszövetségi hegyi beszéd példázatát említve szólt arról, hogy az ellenségességnek “az ember szívében meglévő gőg és birtoklásvágy az oka”. Fontosnak nevezte az ellenség szeretetéről szóló tanítást és a megbocsátást, a kiengesztelődést.

Megbocsátás nélkül nincs jövő – jelentette ki Udvardy György, aki szerint szükséges “új, evangéliumi kategóriák” alapján tekinteni a történelemre, s azokon keresztül megtalálni a bátorító pontokat. A szertartáson részt vett Hóvári János, a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke, Gordan Grlic-Radman horvát nagykövet és Vass Péter, Szigetvár független polgármestere.

Konferencia Zrínyiről

A Zrínyi-emlékév keretében négynapos nemzetközi történész konferencia kezdődött kedden Pécsett, a rendezvényen hét ország huszonhét tudósa vesz részt. A szabadságért az életét is feláldozó Zrínyi Miklós nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa népeinek is hősévé vált – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által rendezett konferencia megnyitóján.

Az államtitkár szerint a Szigetvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia jó alkalom arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadvezér hősiességét, őrizék emlékét, valamint a szélesebb közönséggel is megismertessék Zrínyi jelentőségét.