Sosem találja ki, mire használják a lefoglalt csempészdohányt

Hetente bukkannak a rendőrök drogra, a NAV nyomozói csempészett cigire vagy hamis ruhákra, de sűrűn akadnak fent veszélyes élelmiszerek is a Nébih szűrőjén. A hírek mindig addig tartanak, hogy a termékeket lefoglalták. Arról viszont nem szólnak, hová kerül a cigik és a drogok tömkelege, ahogy arról sem, hogyan semmisítik meg őket.

Távfűtésre hasznosítják a csempészcigit

Több ezer lefoglalt terméket tárol a NAV a 38 ezer négyzetméteres Áru-és Bűnjelkezelő Hivatalban. Többek között ott gyűjtik a lefoglalt csempészcigarettákat is addig, amíg a bíróság nem rendeli el az elkobzást és a megsemmisítést.

2015-ben a NAV munkatársai több mint 43 millió szál dohányárut foglaltak le, több mint 1,7 milliárd forint értékben. Emellett több mint 70 tonna vágott dohányra is lecsaptak. Az előző évekhez viszonyítva a lefoglalt cigaretta mennyisége csökkent, míg a dohány mértéke nőtt – közölte a hirado.hu-val a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.

Lefoglalt csempészcigaretta megsemmisítése (Fotó: NAV)

Lefoglalt csempészcigaretta megsemmisítése (Fotó: NAV)

Évente átlagosan 300-400 ezer karton csempészett cigi jut a megsemmisítés sorsára. Eltüzelik a dohányárut, általában Rákospalotán, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben. Az ott termelt gőzzel villamos energiát termelnek, illetve a káposztásmegyeri lakótelep távfűtésére hasznosítják.

Több tonna ruha is tűzre kerül

2014-ben több mint 120 tonna hamis ruhát és cipőt semmisítettek meg. Az illegális áru eltüntetése 5 millió forintba került.

A Karitatív Tanács tagjai: Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Katolikus Karitász.

Ezeknek a ruháknak a sorsa máshogy is alakulhat. A NAV ugyanis – a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elkobzásról szóló jogerős döntése után – felajánlhatja az elkobozott utánzatokat a segélyszervezetek részvételével működő Karitatív Tanácsnak. Ha a tanács befogadja a ruhákat, azok eljuthatnak a rászoruló emberekhez.

Ez azonban nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy a rászorulók megkaphassák őket szükség van a márkatulajdonos engedélyére. Ennek hiányában „márkátlanítani” kell a ruhaneműket és erről a bíróságnak is rendelkezni kell.

A gond ott van, hogy a hamis címkét vagy emblémát többnyire nem lehet úgy eltávolítani, a nadrágokról, pulóverekről, cipőkről, hogy azok használhatóak maradjanak. Így viszont a szemétégetőben végzik.


Megsemmisítésre, vagy ártalmatlanításra ítélt élelmiszerek (Fotó: Nébih)

Több mint 1 tonna marihuánát dobtak tűzre

A rendőrség több mint 1 tonna marihuánát, 5500 tő Cannabis növényt, 80 kilónál is több heroint és 75 kilogramm kokaint foglalt le az elmúlt két év során – közölte a hirado.hu megkeresésére az ORFK Kommunikációs Szolgálata.

A lefoglalt drogokat szigorú biztonsági előírások szerint tárolják és a bírósági végzés után, ügyész jelenlétében semmisítik meg. A kábítószereket elégetik. Ennek költsége 500 ezer és 1,5 millió forint között van ügyenként. Az ár nagyban függ attól, hogy milyen minőségű és mennyiségű kábítószerről van szó.

Titkos az útvonal és a helyszín

Kérdésünkre, hogy hol égetik el a kábítószereket, az ORFK közölte, ez minden estben titkos, ahogy a lefoglalt kábítószerek tárolási helye, megsemmisítésük menete, útvonalai sem nyilvánosak.

Megsemmisítésre váró, halomba rakott lőfegyverek egy fémöntöde közelében a koszovói Ferizajban 2014. december 2-án. Ezen a napon több mint 2000 illegálisan tartott fegyvert semmisítettek meg a hatóságok a balkáni ország biztonságának növelése érdekében. (MTI/AP/Visar Kryeziu)

(MTI/AP/Visar Kryeziu)

Lőfegyvereket, lőszereket és haditechnikai eszközöket is bőven foglalt le a rendőrség az elmúlt években, bár erről pontos összesítés nincs. Ha a bíróság úgy rendelkezik, akár értékesíthetik is a lefoglalt fegyvereket. Viszont, ha nem értékesíthetők, vagy ha az eladás eredménytelen, akkor minden esetben meg kell semmisíteni az elkobzott fegyvereket.

Több mint 1500 fegyvert olvasztottak be

2014-ben csaknem 1100, míg tavaly 460 lőfegyvert semmisítettek meg. A megsemmisítés mindig olvasztás útján történik és egy bizottság jelenlétében hajtják végre.

Elégetik vagy elföldelik a legveszélyesebb élelmiszereket

Több mint 1630 tonna élelmiszert vont ki a forgalomból 2015-ben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos adatai szerint, míg a tavalyit megelőző évben 2310 tonnánál is többet.

A forgalomból kivont élelmiszerek – lejárt szavatosság, sérült vagy szennyeződött csomagolás és megromlás miatt – emberi fogyasztásra nem használhatóak fel, de állatkerti, cirkuszi vagy vadon élő állatokkal akár feletethetőek. Ennek azonban szigorú szabályai vannak.

A vonatkozó jogszabály három kockázati kategóriát különböztet meg az állati eredetű melléktermékekre – belsőségek, toll, pata – vonatkozóan. Minél magasabb a kockázati kategóriája egy mellékterméknek, annál inkább csökken felhasználhatósági köre.

Ez lesz a büdös húsok sorsa

1-es, azaz a legszigorúbb, magas kockázatú kategória esetén csakis megsemmisítésről lehet beszélni, azaz ha valamilyen terméket az első kategóriába sorolnak be a szakemberek, akkor azt el kell égetni vagy el kell földelni a jogszabályoknak megfelelően.

Megsemmisítésre, vagy ártalmatlanításra ítélt élelmiszerek (Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)

Megsemmisítésre, vagy ártalmatlanításra ítélt élelmiszerek (Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)

Ha a 2-es vagy 3-as – kevésbé nagy kockázatú – kategóriába sorolják az emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált élelmiszereket, akkor azt nem feltétlenül kell elégetni. Például a megbüdösödött húsokat sem. Az elsődleges cél az újrafelhasználás.

A megromlott hús például felhasználható biogáz, illetve komposztálóüzemekben vagy állatimelléktermék-feldolgozó üzemekben megfelelő technológia mellett. Így elektromos áram, szerves trágya vagy talajjavító anyag keletkezik belőle – közölte a Nébih a hirado.hu kérdésére.

A tollat is felhasználják a kutyatápokban

A 3-as – kevésbé ártalmas – kategóriába tartoznak az egészséges állatokból származó melléktermékek. Ezek az anyagok takarmányozásra is felhasználhatóak. Ilyen melléktermék például a toll is. A tollból toll-lisztet készítenek, amely kutyatápokba fehérje kiegészítésére is használható.

Ha a hatóság valamiről úgy dönt, hogy meg kell semmisíteni, annak költsége minden esetben a kereskedőt vagy a tulajdonost terheli. Ha a hulladék közvetlenül veszélyes, akkor a hatóság dolga a megsemmisítés vagy ártalmatlanítás, de ennek költségét a tulajdonosra terhelik.

Nemcsak a húsféléknél, hanem a lefoglalt zöldségeknél és gyümölcsöknél is az áru birtokosára hárul a megsemmisítés intézése. A megromlott zöldséget elégethetik, eláshatják vagy komposztálásra, biomassza előállításra is felhasználhatják. Arra is van példa, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket állatkerti vagy vadasparkban élő állatoknak adják, ha azt az üzemeltetők befogadják.

Állatkerti lakók ették meg a csempészcigi fedőáruját

Akad rá példa, de nem jellemző, hogy az állatkert befogad olyan húsféléket vagy gyümölcsféléket, amit például a Nébih kivont a forgalomból. Hanga Zoltán szerint vékony az a mezsgye az élelmiszereknél, ami fogalomba már nem hozható, de az állatoknak még jó.

„Az téves elképzelés, hogy ami az embernek nem jó, azt oda lehet adni az állatoknak” – mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a hirado.hu-nak.

Az állatkert lakói viszont ettek már olyan jó minőségű vöröshagymát és krumplit, ami a csempészcigi fedőárujaként szolgált.