Visszatérnek az ázsiai vadlovak az orosz sztyeppére

Jól érzik magukat és jól tűrik a kemény telet azok az ázsiai vadlovak, amelyeket egy dél-franciaországi rezervátumból telepítettek át tavaly az oroszországi Orenburg körüli sztyeppékre a veszélyeztetett faj visszatelepítési programja keretében.

Az egykoron az Uráltól Mongóliáig élt ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló, Equus ferus przewalskii), amely a vadló egyetlen máig élő alfaja, az ember által történt befogása és kiirtása miatt az 1950-es évek végére szinte teljesen kihalt természetes élőhelyén. Tizenkét egyede maradt fenn.

A fajmegőrzési erőfeszítéseknek köszönhetőn mostanra már kétezer egyedet számlál a populáció, valamennyien e 12 példány utódai. Többségük amerikai, európai rezervátumokban, állatkertekben él. A prágai állatkert, a ritka állat első számú tenyésztője a világon, 2015-ig már 19 ázsiai vadlovat telepített vissza természetes élőhelyére, a mongóliai Góbi-sivatagba.

Przsevalszkij-vadló (Equus ferus przewalskii) kancák a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A hortobágyi pusztán zajló vadló fajmentő programot 1997-ben 21 darab, Mongóliából és több európai állatkertből behozott ló szaporításával kezdték, a populáció jelenleg 240 egyedből áll. A mongol állományon kívül hazánkban él a világon a legnagyobb szabadon élő Przsevalszkij-vadló populáció, amelyet az érdeklődők már webkamerák segítségével is láthatnak. (MTI Fotó: Beliczay László )

Przsevalszkij-vadló (Equus ferus przewalskii) kancák a Hortobágyi Nemzeti Parkban. (MTI Fotó: Beliczay László )

Az orosz-kazah határ közelében elterülő 16 ezer 500 hektáros orenburgi rezervátum vadló-visszatelepítési programja keretében 100 Przsevalszkij-ló fogadására készül. “Ez a legnagyobb érintetlen, szigorúan őrzött érintetlen sztyeppe Oroszországban” – mondta el Tatyana Zsarkik, a program felelőse.

A térséget uraló zord időjárás, a januári rendkívüli havazás ellenére a “hat ló boldog. Ha megkérdeznénk őket, azt mondanák, hogy egy meleg istállót, naponta zabot, friss füvet, esetleg epret tejszínnel kívánnának maguknak. De ezek vadon élő állatok, amelyeknek természetes környezetükben kell élni” – tette hozzá.

Az orosz program eredeti célja az volt, hogy teljesen szabadon engedik a sztyeppéken a visszatelepített vadlovakat. A tudósok azonban elálltak az elképzeléstől, túlságosan kockázatosnak tartva azt más visszatelepítési központok tapasztalatai alapján. A fiatal kancák ha elkóborolnak a védett vadvédelmi területekről, a közeli falvak pásztorai ménesének egyedeivel párosodnak, és akkor hibrid egyedek jönnek a világra. Már néhány hibrid léte is alááshatja fajmegőrzési erőfeszítéseinket – magyarázta Zsarkik.

Célunk, hogy genetikailag tiszta állatokat őrizzünk meg a rezervátumban. Most az elsődleges cél, hogy túléljék a kemény telet – fűzte hozzá Rafilija Bakirova, a rezervátum igazgatója.

Przsevalszkij-lovak a mongóliai Takhin Us Nemzeti Parkban, 2012 júliusában. (Fotó: Reuters/Pet Josek)

Przsevalszkij-lovak a mongóliai Takhin Us Nemzeti Parkban, 2012 júliusában. (Fotó: Reuters/Pet Josek)

Messze vagyunk még attól, hogy a Przsevalszkij-lovat megmentettnek tekinthetjük a kihalástól. Még az érintetlennek tartott orosz és mongol sztyeppék sem mentesek teljesen az emberi tevékenységtől – mondta Frederic Joly, a francia Przsevalszkij-ló társaság (TAKH) elnöke, a szervezet biztosította az állatokat az oroszországi program megvalósításához.

Az ázsiai vadló felfedezőjéről, Nyikolaj Przsevalszkij (1839-1888) orosz Ázsia-kutatóról kapta nevét. A ló testfelépítése zömök, vastag nyakkal, erőteljes fejjel, rövid és álló sörénnyel. Testhossza eléri a 220-280 centimétert, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet.