Kétszer annyi hőt nyelnek el az óceánok, mint 1997-ben

Egy friss kutatás megállapításai szerint 1997 óta megkétszereződött az emberi kibocsátású, óceánok által elnyelt hő mennyisége.

A tudósok régóta tisztában vannak azzal, hogy az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel.

Az új tanulmányhoz az 1870-es évekig visszanyúló óceánmegfigyelési adatokat vettek alapul - az 1872-76-os brit Challenger-expedíciótól kezdve a modern víz alatti mérőműszerek adatain át a számítógépes modellekig -, hogy kiderítsék, mennyi emberi kibocsátású hőt nyeltek el az óceánok az elmúlt 150 évben.

Hullám csapódik a kikötőt védő falnak a franciaországi Pornicban. (Fotó: Reuters/ Stephane Mahe)

Illusztráció. (Fotó: Reuters/ Stephane Mahe)



A Nature Climate Change szakfolyóiratban ismertetett kutatás szerint a világ óceánjai körülbelül 150 zettajoule (150 ezer trillió joule) energiát szívtak magukba 1865 és 1997 között, majd a következő 18 évben még egyszer ugyanennyit. Tehát a víztömegek annyi, embertől származó energiát zártak magukba 1997 óta, mintha a Hirosimára ledobott atombombát 75 éven át minden másodpercben felrobbantanák.

Számítógépes szimulációval pótolták azoknak az évtizedeknek az adatait, amikor nem voltak megfelelő mérések, így ezek hozzávetőleges számok, ám a szerzők szerint ezek is megbízhatóak. A plusz hő legnagyobb részét a víz felső 2300 métere veszi fel, azonban minden évben egyre mélyebb rétegek szívnak magukba egyre több energiát - magyarázta Paul Durack oceanográfus, a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium (LLNL) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatás résztvevői és más tudósok szerint nem is annyira a számok aggasztóak, hanem a növekedés üteme. Az óceánok azonban hatalmasak és hidegek, ezért az általuk elnyelt energia csak néhány tizedfokkal emeli a hőmérsékletet, ám az egyensúly a lényeges - mutatott rá Peter Glecker, a tanulmány vezető szerzője, az LLNL klimatológusa.

Jéghegy az Amundsen-tengeren. (Fotó: NASA/Jane Peterson)

Jéghegy az Amundsen-tengeren. (Fotó: NASA/Jane Peterson)



Minél melegebbek az óceánok, annál kevesebb hőt képesek felvenni, ezáltal több marad a légkörben és a szárazföldön - figyelmeztetett Chris Forest, a tanulmány egyik szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója.

Az óceánok által elnyelt hőmennyiség növekedési kiugrása egybeesik a szárazföldek melegedésének az 1990-es évek vége óta megfigyelt rejtélyes lassulásával, miközben az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett. A jelenséget az ENSZ klímakutatói a felszíni melegedésben észlelt hézagnak, hiátusnak nevezték el.

"A melegedési hézag a szárazföldek jelensége. A Föld éghajlata továbbra is melegszik, a hő zömét az óceánok nyelik el" - hangsúlyozta Matt Palmer klimatológus, a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.