Így húz hasznot a nyugati tőke a migrációból

Szakértők szerint már egyre inkább nem az a kérdés, hogy hány migráns érkezik még Európába. Sokkal lényegesebb, mi lesz velük itt, mihez kezdenek, hogyan és miből fognak megélni, akik maradhatnak. A legtöbben Németországba tartanak, és a német vezetés számol is a letelepítésükkel – magyarázta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Most Nyugat-Európában néhány tízezer fejlesztőmérnökre, kutatóra, programozóra, mérnökre van szükség. Korlátlan számban tudnának még fogadni szállodai munkásokat, szobalányokat, pincéreket, szakácsokat, a másik nagy felvevőpiac pedig a szociális szektor. Szintén sok százezer olyan emberre van szükség, aki az időseket gondozza, illetve a jóléti társadalmat működteti – tette hozzá.

Szíriai menedékkérők "Szeretünk téged - Nagyon köszönjük, Németország" (b) és Szívből jövő köszönet minden németnek. Ők minden szíriai gyermek szívébe beköltöztek" jelentésű feliratokat mutatnak a járókelőknek Erfurtban. (MTI/EPA/Martin Schutt)

Szíriai menedékkérők "Szeretünk téged - Nagyon köszönjük, Németország!" (b) és Szívből jövő köszönet minden németnek. Ők minden szíriai gyermek szívébe beköltöztek"  feliratokat tartanak a magasba a járókelőknek Erfurtban. (MTI/EPA/Martin Schutt)



Jóllehet Németország munkaerőexportra szorul, a migránsoknak csak kis része felel meg az elvárásoknak. Sokkal inkább hosszú távú elgondolások vezérelhetik az ottani politikusokat – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Csak Németországban az idén egymillió ember érkezését várják. Azt gondolják: húsz bevándorlóra ráállítunk két pedagógust és három nyelvtanárt, és átlagosan két év alatt megtanulnak németül. Ha pedig párhuzamosan képezzük őket, három év múlva ők lehetnek azok a szakmunkások, akik a német autógyárakban dolgoznak. Csakhogy azt látjuk, hogy Németországban eddig 20-30 százalékos hatásfokkal sikerült integrálni – mondta a politológus, aki szerint nagyon sok nyugat-európai országban, köztük Németországban is azzal számolnak, inkább elfogadják a menekülteket, arra építve bizakodásukat, hogy a gyermekeik, akiket magukkal hoznak, már a német rendszerben nőnek fel. Lehet, hogy a szülők már nem lesznek integrálhatók a gazdaságba, hanem segélyezettek lesznek, de ha a gyerekeiket sikerül szakmunkásnak kinevelni, akkor tőlük majd befolyik az, amit a szülők nem fizettek be az államkasszába – hangoztatta.



Jenei Domokos, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, több tényezőtől is függ, sikeres lehet-e a migránsok munkaerő-piaci megjelenése. A rövidebb vagy hosszabb távon megjelenő munkavállalók mindenesetre akár új bérezési helyzetet is teremthetnek.

A válság hatására lecsúszott az alsó középosztály és a középosztálybeli réteg. Alapvetően a szakképzett munkaerő lehet ennek az alsó középosztálynak az ellenlábasa, mely képes lenyomni a béreket, olcsó bérért dolgozni, egy kicsit megbontva ezáltal a munkaerőpiac szerkezetét – emelte ki.

A bérek csökkenése egyáltalán nem irreális következmény – erősítette meg Kiszelly Zoltán.

Egy vezető német közgazdász azt javasolta, hogy a nemrégiben megállapított, óránkénti 8,5 eurós német minimálbért vagy szállítsák le, vagy hozzanak létre egy új foglalkoztatási kategóriát a minimálbér alatt, mely tükrözi azt a munkaerőértéket, amit a képzetlen és a munkaerőpiacra nem integrálható migránsok képviselnek. Ez lehúzná a béreket – fűzte hozzá.
Migráció és munkaerő - 180 perc

György László közgazdász, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa szerint épp az átlagos munkavállalókat érintheti érzékenyen a letelepített migránsok elhelyezkedése.

Azt látjuk a nemzetközi közgazdasági tanulmányokból, hogy a befogadó országok által irányított migráció kedvez az ottani tőketulajdonosoknak, mert lenyomja a béreket, de az ottani társadalmi szereplőknek, a bérből és fizetésből élőknek már nem kedvez – szögezte le.

A megkérdezett szakértők még egy fontos folyamatra felhívják a figyelmet: azok, akik előbb vagy utóbb nem tudnak elhelyezkedni, növelhetik a feketegazdaságot, hiszen nyelvtudás, meglévő végzettség vagy az azt igazoló papírok nélkül csak az alkalmi munka vagy a szerződés nélküli foglalkoztatás marad.