A mostani özönvízszerű csapadék csak ízelítő volt

A forró hetek után következő esők mennyisége manapság azt mutatja, hogy az időjárás szélsőségesebbé válik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője szerint előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható.

Az alacsony vízállás miatt a Duna budapesti szakaszán a megállók kihagyásával, rövidített útvonalon közlekednek a BKV-hajók. Ez csak egyetlen példa arra, hogy a szélsőségesen forró nyár miatt Magyarországon apadnak a folyó- és állóvizek.

A Velencei-tó maximális vízszintje 170, a minimális 130, augusztusban a maximális vízszint 160, a minimális 134 centiméter – mondta a Kék Bolygó hétfői adásában Falusy Ferenc, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság tófelügyelőségének vezetője. Most a Velencei-tó vízállása csak egyetlen centiméterrel van a minimális vízszint felett. Ugyanitt a legmagasabb vízszint idén 168 cm volt, tehát ahhoz képest 33 centiméter a csökkenés.

Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, egy-egy hétvégén, amikor 30 fok feletti hőmérséklet van, 3 centiméternyi víz is elpárolog, vagyis egy délelőtt alatt akár 1 centiméteres is lehet az apadás a meleg miatt. A tavak így vesztik a legtöbb vizet.



Éppen ezért a közelmúltban megkezdték a Velencei-tó vízpótlását két víztározóból is. Falusy Ferenc elmondta, a vízeresztést a pátkai és a zámolyi tározóból kezdik meg. A pótlással csak mérsékelni tudják a tó apadását, nehogy az alacsony szint miatt a nyári idegenforgalmi idény alatt romoljon a vízminőség.

Ma a klímaváltozás egyik hatását, az embert próbáló hőhullámokat, mindenki érzi a bőrén. Mindez komoly károkat okoz a mezőgazdaságban is, de nem csak az aszály okozza a problémát.  Bár talán elképzelhetetlennek tűnik, de manapság az aszályos, csapadékmentes időszakot követő esőzések, zivatarok nemcsak az enyhülést hozzák magukkal, hanem olyan vízmennyiséget is, ami korábban több hónap alatt hullott le.

Lecsapott a vihar Budapestre


Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék vezetője szerint a csapadékra vonatkozó előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható. Tehát a klímaváltozás egyebek között azt is jelenti, hogy időjárásunk szélsőségesebbé válik, emiatt nagyobb aszályokra és nagyobb árvizekre kell számítani.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta,  megvizsgálták 2014-ben valamennyi Magyarországi folyószakaszra, 2600 kilométer hosszúságban, hogy változtak-e az árvízszintek. Az a szomorú tapasztalat, hogy igen, változtak. Átlagosan egy méterrel nőttek. A Dráva egy szakaszán, illetve a Duna alsó szakaszán nem, ellenben a Felső-Tiszán például 1,9 méterrel nőtt a mértékadó árvízszint, tehát jelentős a növekedés – hangsúlyozta.

Az új árvízszint egyaránt érint mezőgazdasági, illetve lakott területeket. A vízügyi szakértő szerint a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség Magyarországon.

Az aktuális meteorológiai előrejelzést ITT találja.

Kapcsolódó tartalom

Belföld
Pusztító lesz az idei El Nino