Kardfogú növényevők? Volt és van is ilyen

Egy új tanulmány szerint az ősi emlősszerű hüllők a modern növényevőknél megfigyelhető számos harci technikával élhettek, sokuknak komplex, őrlőszerű fog is kinyúlt felső állkapcsából.

A dinoszauruszok felemelkedése előtt a szárazföld legsikeresebb gerincesei az emlősök ősei, az úgynevezett primitív therapsidák voltak, amelyekre gyakran emlősszerű hüllőkként is utalnak. Közéjük tartozott az anomodontia csoport: a legnagyobb számú tetrapodát avagy négylábú állatot szolgáltatta a 250-300 millió évvel ezelőtti perm időszakban, közvetlenül a dinoszauruszok kora előtt.

Az új eredmények két ilyen bizarr állat, a nagyméretű kutyát idéző Tiarajudens eccentricus és Anomocephalus africanus elemzésén alapulnak. Az előbbi furcsa, kardfogú élőlény, levelekkel és gyökerekkel táplálkozott az ősi Brazília dűnéi, tavai és folyamai között, maradványai nemrég kerültek elő. Bár a kardfogat elsősorban félelmetes, kihalt ragadozókkal hozhatnánk összefüggésbe, sok modern növényevőnek is vannak tőrszerű fogai, mint például a pézsmaszarvasnak, a víziőznek és az Ázsiában őshonos muntyákszarvasnak.

A Tiarajudens hatalmas agyarai többféle szerepet tölthettek be. A hímek között a kardfog a territóriumért, a táplálékforrásokért és nőstényekért vívott harcok eszköze lehetett, emellett bevethető volt a perm potenciális ragadozóinak (dinocephalia és therocephalia) elriasztására. A szemfogak puszta bemutatásával elriaszthatta a támadókat, vagy akár vissza is vághatott.

Pézsmaszarvas Nepálban. (Fotó: AFP)

Illusztráció - Pézsmaszarvas Nepálban. (Fotó: AFP)



A dinocephalia csoport ölelte fel az első, valóban nagyméretű négylábúakat, testhosszuk elérhette a 3,5 métert. Növényevők is tartoztak közéjük, ezek szarvasbikákhoz és kosokhoz hasonlóan fejjel eshettek egymásnak.

A brazil kutatók vizsgálatukban megjegyezték, a modern növényevők tipikus harci stratégiái valószínűleg több mint 250 millió éve fejlődtek ki, amikor megjelentek a Földön a szárazföldi növényevők első komplex csoportjai. Emellett arra is fény derült, hogyan használhatták a felső állkapcsukból kinyúló furcsa, őrlőszerű fogakat táplálkozáshoz: a szokatlan formájú alsó állkapocsban olyan őrlők kaptak helyet, amelyek a hatékony rágás biztosításához megfelelően illeszkedtek a felsőkkel.

A szakemberek a T. eccentricus 260 millió éves fosszíliáját hasonlították össze a mai Dél-Afrika területén 265 millió éve élt Anomocephalus africanuséval. Korábban is észlelték már a hosszú fogakat az előbbinél, de a rendelkezésre álló alsó állkapcsokban nem voltak fogak, ezáltal nem tudták pontosan megállapítani, hogyan táplálkozott az állat. Ebben az A. africanus alsó állkapcsa segített.

A kutatásról az Open Science folyóirat számolt be.