Egészen mást jelent a magyar ruhagyártás, mint régen

Új erőre kapott az utóbbi években a magyar textilipar, amely a bérmunkában és az önálló, kreatív munkában is jól teljesít.

Május 1, Vörös Október vagy éppen Páva Ruhagyár – biztosan sokan emlékeznek ezekre még ezekre a nagy múltú vállalatokra, amelyek hírnevét nem csak itthon, hanem külföldön is öregbítették a jó minőségű alapanyagokból készült ruhadarabok.
Új erőre kap a magyar ruhakészítés - Ünnep reggelén/Kossuth Rádió

Ezek a cégek nagy termékskálával dolgoztak, amihez minden adott volt, beleértve a szakképzett munkaerőt és keresletet is. A rendszerváltást követően azonban alaposan megváltoztak a piaci viszonyok, és manapság már egészen mást jelent a textilipar – mondta a Kossuth Rádiónak Ecker Gabriella, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) ügyvezető főtitkára.

Érdeklődők a magyar képzőművészeket, tervezőket és márkateremtőket felvonultató WAMP dizájnpiacon a bécsi Múzeumnegyedben 2014. szeptember 27-én. MTI Fotó: Filep István



A nonprofit, közhasznú szervezet tisztségviselője szerint nagyon sok cég bezárt, megmaradt azonban az ágazat különösen magas minőségre képes árugyártó része, amelynek vállalkozásai olyan nagy márkáknak dolgoznak, mint a Gucci csoport, a Stella McCartney vagy éppen a BMW – utóbbi több százezer forintos motorosruhákat készített Magyarországon.

Míg főleg a varratás, a bérmunka a meghatározó, mégis nagyon kevés a jól képzett varró szakember, aki átadhatná tudását, ráadásul a fiatalokat is nehéz erre a pályára csábítani. Ecker Gabriella elmondta, a szakma megítélése romlott, a magyar átlaghoz képest is alacsonyak a fizetések.

A ruházati szektorról azonban az is elmondható, hogy nagyon sok innovációt hordoz, és egyre inkább kreatív iparágnak minősül – mondta Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője. Hangsúlyozta, ma sokkal több olyan tervező van Magyarországon, aki nemzetközi színvonalút tud alkotni. Ők kikerülnek nemzetközi iparági szakvásárokra, divathetekre, vagy akár üzletekbe is, és ehhez már pénzt is tudnak szerezni, ugyanis az elmúlt három évben körülbelül hat-nyolc divatcégbe fektettek kockázati tőkét kihelyező társaságok. Ebben a tekintetben Magyarország elég jól áll a régiójában – tette hozzá a formakultúrával foglalkozó állami ügynökség munkatársa.