Mégsem játszott szerepet az innováció a Neander-völgyi eltűnésében?

Japán kutatók eredményei szerint elképzelhető, hogy a Neander-völgyiek eltűnése nem áll összefüggésben a modern emberek használta innovatív vadászfegyverekkel.

A Journal of Human Evolution folyóiratban közölt tanulmányban a Nagojai és Tokiói Egyetem szakemberei kifejtik, érdemes újragondolni azokat az okokat, amelyek révén a modern emberek túlélhették a Neander-völgyieket, és az is elképzelhető, hogy a két faj viselkedése nem is tért el olyannyira egymástól, mint eddig hitték.

Az emberek által 42-34 ezer éve használt innovatív kőszerszámokat vették szemügyre. Az antropológusok általában úgy vélik, hogy eme innováció tette lehetővé a modern ember elterjedését Afrikából Európába.

Neander-völgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeum március 1-jén nyíló új, a Sokszínű ÉLET - Felfedező úton Magyarország tájain című állandó kiállításán, 2011. február 25-én. (MTI-fotó: Manek Attila)

Neander-völgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeumban. (MTI-fotó: Manek Attila)



Az anatómiailag modern emberek az 55-40 ezer évvel ezelőtti tartományban kezdtek el kiözönleni Afrikából. Bár egyéb elméletek is vannak a földrajzi szétszóródásra, általánosságban elfogadott, hogy Afrika elhagyása nagy léptékű esemény volt az ember történetében. A korábbi modellek sugallata szerint a modern emberek - közvetlen őseink - viselkedésük és gondolkodásuk tekintetében különlegesek voltak; a modellek a technológiai és kulturális innovációt jelölték meg fennmaradásuk okául.

A Neander-völgyiek kihalását ellenben máig kérdések övezik, nem tudják, miért tűntek el a modern emberek érkezésével, mivel pedig felépítésük hasonló volt, a kutatók azt feltételezték, hogy a két faj viselkedése térhetett el jelentősen egymástól. Az új eredmények szerint viszont a modern emberek különösebb viselkedésbeli változás nélkül vándoroltak Ázsia nyugati részéből Európába.

A japán kutatók a korai amari és protoaurignaci kultúra emberei által használt kőeszközöket vettek szemügyre. (A tulajdonosok Európa déli és nyugati, illetve Ázsia nyugati részén, mintegy 40 ezer éve éltek.) A dárdákhoz hasonló eldobható fegyvereknél apró kőhegyeket használtak, amit a kutatók korábban fontos innovációnak tartottak, és úgy hitték, elősegítette kivándorlásukat Nyugat-Ázsiából Európába.

Számítógépes grafika egy Neander-völgyi ősember és a mai ember csontvázáról. A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai amerikai tudósokkal együttműködésben egy horvátországi barlangban talált 38 ezer éves csontleletből izolálták a mai ember korai rokonának genetikai anyagát, így az elkövetkező nagyjából két évben teljes géntérképet tudnak készíteni a Neander-völgyi emberről. A genom (a teljes genetikai anyag) megismerése döntő fontosságú a Homo sapiens robbanásszerű elterjedésének magyarázatához, mivel a Neander-völgyi és a mai emberek fejlődése nagyjából 500 ezer évvel ezelőtt vált ketté, és a Neander-völgyi ember uralta több százezer éven keresztül Európát, majd 30 ezer évvel ezelőtt a mai ember ősei evolúciós szempontból viharos gyorsasággal foglalták el rokonaik élőhelyeit. (MTI/EPA/HORST OSSINGER)

Számítógépes grafika egy Neander-völgyi ősember és a mai ember csontvázáról. (Fotó: MTI/EPA/Horst Ossinger)



A japán szakemberek szerint viszont időskálájuk nem támasztja alá ezt az elméletet. Ha ugyanis az innováció vezette a migrációt, a kőhegyeknek ugyanazon irányba kellene tartaniuk, mint az embereknek. Az eredmények sugallata szerint viszont a kőhegyek valószínűleg 3000 évvel korábban jelentek meg Európában, mint a levantei régióban. Következtetéseik szerint az innováció alkalmanként szükségszerű lehet, de nem mindig jár együtt migrációval, vagyis a populációk technológiai újítások nélkül is vándorolhatnak.

A bizonyítékok újbóli szemrevételezésével feltárták, hogy az összehasonlítható kőeszközök Európában mintegy 42 ezer éve, míg a levantei régióban 39 ezer éve jelentek meg. Úgy hiszik, az időzítések számos új forgatókönyv eshetőségét vetik fel a modern emberek Európába vándorlásával kapcsolatban. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy jóval korábban megérkeztek a kontinensre, és ott fejlesztették ki az említett eszközöket.