Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

Áder János hangsúlyozta: a most újjászületett emlékmű is kiváló példa arra, hogy "a jövő és a dicsőség nem a kerékkötőké, hanem az alkotóké", "nem a rombolóké, hanem az építőké". Mint emlékeztetett, Kossuth Lajos, Pest megye küldötte a pozsonyi Országgyűlésben 167 évvel ezelőtt ezen a napon felirati javaslatot terjesztett elő és arra kérte a képviselőket, hogy a legfőbb célokért egyesítsék erőiket.



"A feliratból nyílt követelés és március 15. után a polgári Magyarország programja lett. Önálló nemzeti kormánnyal, alkotmányértékű áprilisi törvényekkel, közteherviseléssel, az úrbéri viszonyok felszámolásával, örökváltsággal, szabad sajtóval. Megalakult Magyarország első felelős kormánya" - idézte fel az államfő.

Áder János szerint a Batthyány-kormány ekkor "kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval" állt fel; "egy konzervatív birodalmi követ, egy fegyelmezett katona, ketten az Ellenzéki Pártból, egy pártonkívüli nagybirtokos, hárman a liberális ellenzék szószólói és egy centralista": Batthyány Lajos miniszterelnök mellett Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Esterházy Pál, Eötvös József és Mészáros Lázár lettek a tagjai.

"Ha végigtekintünk történelmünk e nagyszerű alakjain, olyan embereket látunk, akiknek minden személyes vitájuknál fontosabb volt a közbizalom, a közmegegyezés, a hűség, a kézfogás" - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve: az első kormány tagjait Magyarország polgárai ezért már a múlt század elején a Parlament előtt szerették volna látni.

Az államfő szerint a Batthyány-kormány tagjai kiváló szervezőmunkával kezdték élettel kitölteni a kivívott szabadság kereteit: törvényekkel, új utakkal, új pénzzel, kincstárjeggyel, új közigazgatással, iparszabadsággal, közteherviseléssel, államilag irányított oktatással, nemzetőrséggel, magyar honvédekkel. Mindezt üres kasszából, sérülékeny szabadságban, katonai fenyegetettség közepette, egy iparilag fejletlen országban.

"Amit létrehoztak, tovább élt a szabadságharcnál. Tovább Világosnál, tovább a modern nemzetállamok 19. századi útkereséseinél. Tovább élt a kiegyezésben, amely a polgári Magyarországot nemcsak remélte, de kitartó, aprólékos munkával, türelemmel, tudással, sziklára építette, olyan erősre, amelyet még a 20. század viharai sem tudtak végleg eltörölni" - mutatott rá.

Áder János hangsúlyozta: a magyarok minden világégés, minden diktatúra után tudták, hogy hová kell visszatalálniuk, hogy a polgári Magyarország álmából és a nyugatos polgárosodás igényéből semmit sem adhatnak fel.

"Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén" - mondta el az államfő, hozzátéve: csak Szent István tettéhez fogható mindaz, amit első felelős kormányunknak köszönhetünk.

"Bár sokan és sokszor próbáltak nemzetünk útjába állni, sokan és sokszor igyekeztek megakasztani hazánk nyugatos fejlődését, mi mégis mindig sikerrel küzdöttünk meg azért, hogy elmondhassuk, vissza nem folyhat az idő árja, mi magyarok csakugyan bennvagyunk a fő sodorban" - fogalmazott.

Több min 60 év után "került vissza" az emlékmű

Horvay János Kossuth Lajost és a Batthyány-kormány többi nyolc tagját ábrázoló, 1927-ben felavatott szoborcsoportját az ötvenes évek elején szállították el a Parlament elől.

A Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Program keretében újrafaragott alkotást kedden Áder János és Kövér László házelnök leplezték le, majd Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János református tábori püspök és Nánai László a Protestáns Tábori Püspökség püspökhelyettese áldották meg.

Wachsler Tamás:  kockázatos feladat volt az újraalkotás

A Steindl Imre Programiroda (SIP) vezetője a keddi 180 percben azt mondta, bizonyos szempontból a szobrok megújítása kockázatosabb feladat volt, mint a gyakorlottabban tervezhető/végezhető építési tevékenység. Egy szobormásolat elkészítése könnyebb, de jóval nehezebb is, mint egy új szobrot megcsinálni, hiszen, ha valami nem olyan, mint az eredetin, rögtön látszik, a „szoborbizottság” pedig nagyon keményen ragaszkodott a pontossághoz – tette hozzá Wachsler Tamás.

A Kossuth téri nagyszobrok közül a következő az Andrássy-szobor lesz, amelynek főalakja, a bronz lovas szobor már kész, a posztamens pedig, amelyen áll, néhány hónapon belül meglesz, míg a két oldalon lévő domborművön most dolgoznak a szobrászok. A következő nagy fejezet a Kossuth tér 6-8. szám alatti irodaház átalakítása, ide költöznek majd az Országgyűlés egyes hivatalai– tette hozzá a SIP vezetője, aki egyébként úgy látja, mostanra elültek az átalakítást korábban kísérő kritikai hangok.

A Kossuth téri szoborcsoport története

Az Országgyűlés 2011. július 13-i határozatában döntött az Országház környezetének, a Kossuth térnek a rekonstrukciójáról. A döntés alapján a Kossuth tér szobrainak tekintetében az 1944 előtti képzőművészeti arculatot kell visszaállítani Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István és II. Rákóczi Ferenc emlékműveivel. A határozatot követően az Országgyűlés Hivatala mint az állami tulajdonú, kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánított tér vagyonkezelője kidolgozta a Steindl Imre Programot (SIP). 2012 júniusában bejelentették, hogy 2014 májusáig átadják az megújult Kossuth teret.

2011. október 27-én a dombóvári képviselő-testület a Kossuth-szoborcsoport elszállítását ellenző határozatot fogadott el. Az önkormányzat 2012 júliusában fogadta el azt az Országgyűlés Hivatalával kötött megállapodást, amely szerint a budapesti Kossuth téren a szoborcsoport azonos méretű másolatát állítják fel, az eredeti szobrok pedig Dombóváron maradnak. A mintavételeket 2013 októberében kezdték el a másolatokhoz, a munka során tisztítást és kiegészítéseket is végeztek a Dombóváron látható alakokon. Az eredeti kompozíció mívesebb részeiről szilikongumiból készült negatív, ennek alapján kemény mészkőből faragták újra az alkotásokat, elsőként a Kossuth Lajos alakját.

A Kossuth téri szobor története 1894-ben, Kossuth Lajos halálakor kezdődött. Ekkor vetődött fel, hogy emlékművet állítsanak az 1848-49-es forradalom vezéralakjának. 1903-ban egyszerre két pályázatot is kiírtak: az egyiknek a témája a forradalom és szabadságharc, a másiké Kossuth Lajos alakja volt. A döntéshozók azonban fiókba tették a tervet, mert a pályaműveket gyengének értékelték. 1906-ban újabb pályázatot hirdettek, amelyet Horvay János (1874-1944) nyert meg, aki 1911-ben kezdett hozzá az emlékmű elkészítéséhez.

A munkálatokat azonban az első világháború miatt fel kellett függeszteni, a ruskicai márványból készült Kossuth-szoborcsoportot, amely a Batthyány-kormány tagjainak teljes alakos szobrait és a magyarság küzdelmét ábrázoló sokalakos együttest foglalja magába, végül csak 1927. november 6-án avatták fel Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. (Másnap alkotott a parlament törvényt arról, hogy az addigi április 11. helyett március 15. lesz a nemzeti ünnep. Néhány nappal korábban, november 2-én a korábbi Országház elnevezés Kossuth térre módosult.)

Az avatóbeszédet Apponyi Albert gróf tartotta mintegy 100 ezer ünneplő jelenlétében. A hatalmas, kétszeres embernagyságú alkotás középpontjában Kossuth Lajos áll, két oldalán az első felelős magyar kormány nyolc tagja (Kossuthtól balra Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Eötvös József, Széchenyi István, míg Kossuthtól jobbra Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan, Deák Ferenc és Mészáros Lázár). A háttérül szolgáló magas kőfal túloldalán lévő szoborcsoport a szabadságharc "kisembereit" jelképezi: egy családjától búcsúzó katonát, egy dobos fiút, egy zászlót hordozó öregembert felnőtt fiával, valamint egy harcra kész és egy sebesült katonát. Az alkotást a kezdetektől több bírálat érte, ezek egyike volt, hogy a Batthyány-kormány tagjai közül a pénzügyminiszter Kossuth Lajos került a központi helyre, míg a később mártírhalált halt miniszterelnök csak mellékalakként jelent meg.

A Rákosi-korszakban túlságosan pesszimistának és melankolikusnak találták a szobrot, ezért 1951-ben elbontották (a szobrokat dróttal darabolták több részre; a darabolás és összeillesztés során Eötvös József és Széchenyi István alakja is megsérült). Horvay lebontott szobrait egy ideig a Kerepesi temetőben őrizték, majd 1959-ben a város kérésére Dombóvárra vitték, ahol 1972-ben hét önálló alkotásként állították fel a város Szigeterdei parkjában.

Az eredeti szoborcsoport helyére 1952-ben, Kossuth születésének 150. évfordulóján egy másikat állítottak, amely Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kocsis András, Ungvári Lajos munkája. Az 5 méter magas főalakot Kisfaludi, a 4 méter magas mellékalakokat (parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában, fegyverrel) Kocsis András és Ungvári Lajos mintázta. Ezt a szobrot 2013 nyarán szállították el a fővárosból, és a restaurálást követően a tervek szerint Esztergomban, a Prímás-sziget csúcsán állítják majd fel.

Az újjáépített Kossuth teret 2014. március 15-én adta át a magyar polgároknak Kövér László, az Országgyűlés elnöke.