A szegénységbe nem szabad beletörődni, a kormányzati politika középpontjában ezért az aktivizálás, a munkahelyteremtés áll - mondta az emberi erőforrások minisztere egy keddi budapesti konferencián.
Balog Zoltán a Szegénység Magyarországon; esélyek, lehetőségek 2015 című tanácskozáson ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy elsősorban mindenki saját magáért, a gyermekeiért és a családjáért felelős, ezért mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy kitörjön nehéz helyzetéből.
A miniszter új típusú szakmai párbeszédet javasolt a szakemberekkel a szegénység visszaszorítása érdekében.
Utalt arra, hogy a KSH adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Közölte, azok aránya is csökkent, akiknek fizetési hátralékuk van: a 2011-es 26,4 százalékról három év alatt 24,9 százalékra.
Szegénység Magyarországon címmel konferencia Budapesten
-
-
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) , Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára (b) és Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Ferge Zsuzsa szociológus, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára (b-j) a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Ferge Zsuzsa szociológus a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezető-helyettese a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
-
-
Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója a Szegénység Magyarországon címmel tartott konferencián a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házban 2015. február 10-én.
MTI Fotó: Marjai János
A miniszter a VIII. kerületi Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban tartott rendezvényen arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években nőtt a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme; 2013-ban átlagosan 4,3 százalékkal. 2014 első félévében a családi adókedvezményeket is figyelembe véve csaknem 4 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Utalt arra is, hogy 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, és ez 2014-re 101 500 forintra emelkedett.
Balog Zoltán elmondta: Magyarországon a GDP 21,3 százalékát költjük szociális kiadásokra, Csehországban ez az adat 20,2, Szlovákiában 17,9, Lengyelországban 17,6 százalék, és csak Szlovénia előz meg minket a térségben. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió átlaga 28,3 százalék.
A miniszter egy konkrét példát említett az elmúlt jövedelmi változásokra: 2010-hez viszonyítva ma havi 30 ezer forinttal több juttatást kap egy háromgyermekes munkanélküli család, amelyben egy iskolás és két óvodás gyermek él, és a családfő közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
Az új uniós finanszírozási ciklusban - uniós és hazai forrásból - 32 milliárd forint áll majd rendelkezésre arra, hogy konkrét segítséget, például ételcsomagokat adjanak a rászorulóknak - ismertette.
Arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a jövőben önbevallás alapján adnák meg a kedvezményes vagy ingyenes étkezést a gyerekeknek; a szülőknek mindössze arról kellene majd nyilatkozniuk, hogy a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a nettó minimálbér 130 százalékát. Hozzátette: a gyerekek legalább kétharmada kaphat majd ingyenes étkezést.
Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte Balog Zoltán felhívását a párbeszédre, ugyanakkor kétségét fejezte ki a várható eredménye miatt. Előadásában több intézkedéssel kapcsolatban is bírálta a kormányzati politikát, és arról beszélt, hogy a kormány rózsaszínűre festi a helyzetet. Szerinte az adatokat nézve itt-ott látható ugyan javulás, de az összképet nézve "nehezek a problémák".
Kritikával illette ugyanakkor a 2010 előtti kormányzást is; szerinte 2008-ban Magyarország volt szinte az egyetlen válságban érintett állam, amelyik semmit nem tett azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseit megvédje.
Ferge Zsuzsa szerint hasad az ország, ,,akinek rossz, annak sokkal rosszabb lesz, akinek jó, annak jobb lesz". Az adatok alapján úgy látja, az egyenlőtlenség 2010 óta a korábbinál gyorsabban nő, és a szegénység újratermelődése is megállíthatatlannak tűnik. Egy francia kutatást idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyon nehéz helyzetekből egyedül nem lehet kitörni, valami segítség, támaszték mindig kell: családi minta, kisközösség vagy egy jó pedagógus, iskola.
A szociológus azt javasolta, hogy az intézkedéseknél figyeljenek jobban arra, kikhez jut el a támogatás, kik lesznek a haszonélvezői.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy a szociális biztonság első eleme a gazdaság növelése és a foglalkoztatottság erősítése. Erre utalva azt mondta, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem átmeneti jövedelempótló eszköz, amely azt szolgálja, hogy ne segélyből kelljen tengődnie annak, akinek nincsen munkája. A cél a foglalkoztatási esély javítása és az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés - fűzte hozzá.
Az államtitkár fontosnak tartotta cáfolni azt is, hogy a közfoglalkoztatásból átmenetileg kiesők ne kapnának szociális segélyt.
Az újságíróknak kiosztott háttéranyag szerint az elmúlt három évben megállt a gyermekszegénység növekedése. Az Eurostat adatai szerint 23 százalék körül mozog a jövedelmi szegénységben élő gyermekek száma, ami Magyarországon 400 ezer gyermeket jelent.
Azt is írták, a legutóbbi KSH-adatok szerint Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója. Ez jelentős - 2,4 százalékpontos - csökkenést jelent: 241 ezerrel alacsonyabb ez a 2013. évi szám az előző évinél.