Meghalt Schweitzer József

Életének 93-ik évében elhunyt Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet volt igazgatója, egyetemi tanár - közölte honlapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége csütörtök éjjel.

A fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti a csütörtökön elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit, a Rabbiképző Intézet volt igazgatóját - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága pénteken. "Őszinte együttérzésemet fejezem ki a családnak és Schweitzer József vallási közösségének. Schweitzer József tevékenységét és személyiségét nagyra értékelem" - írta Tarlós István főpolgármester az MTI-hez eljuttatott részvétnyilvánításában.

Schweitzer József Veszprémben született 1922-ben. Édesapja jogász volt, édesanyja tanítónő, akit korán elvesztett. Nagyapja, Hoffer Ármin veszprémi főrabbi fővárosba kerülésével Budapesten tanulhatott. A világháború idején munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bujkált. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol sémi nyelvészetből, ókori keleti történelemből és szociológiából doktorált. 1947-ben avatták rabbivá.

1948 és 1981 között Pécsett volt főrabbi. 1981-ben hívták meg a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává. 1985-ben nevezték ki az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának, amely tisztséget 1997-ig töltötte be. 1994-ben - lelkészi, tudományos és nevelői munkájának elismeréseként - országos főrabbivá választották, e tisztséget 2000-ig töltötte be. 1991 óta volt a Keresztény-Zsidó Társaság társelnöke. 1990-ben beválasztották az izraeli Egyetemes Héber Civilizációoktatási Társaság vezetőségébe, 1991-ben társelnöke lett a Keresztény-Zsidó Társaságnak, 2002 májusában megválasztották a Magyar Hebraisztikai Társaság (MHT) elnökévé.

Tagja volt az MTA Doktori Tanácsa vallástudományi szakbizottságának. Kutatási területe a zsidó teológia, a magyarországi zsidóság története. Megírta a Pécsi Izraelita Hitközség történetét, a Tolna megyei zsidók történetét, kiadta A zsidóság a magyar művelődés századaiban és Uram, nyisd meg ajkamat címmel válogatott tanulmány- és esszékötetét.

Schweitzer József egy 2012. október 14-én készült felvételen.  MTI Fotó: Kallos Bea



Címzetes egyetemi tanára volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, előadó tanára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hebraisztikai Tanszékének, díszdoktora a Károli Gáspár Református Egyetemnek és a New York-i Jewish Theological Seminary-nak. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia 2006-ban avatta tiszteletbeli tanárává.

Munkássága elismeréseként 1995-ben Kisebbségekért-díjat, 1996-ban Pro Urbe Budapest kitüntetést, 1997-ben Széchenyi-díjat, 1998-ban Pázmány Péter-díjat, 2000-ben Scheiber Sándor-díjat, 2001-ben a Francia Köztársaság Becsületrendjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, 2005-ben Prima-díjat, 2006-ban Várhegyi György-díjat kapott, 2007-ben Radnóti Miklós-díjat kapott. 2003-ban Budapest díszpolgárává választották. 2007-ben a pozsonyi Ferdinand Martinengo Társaság Békeharangok - üzenet az egyesült Európának elnevezésű emlékéremmel tüntette ki. 2011-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, amelyet nem vett át.

Együttérzését fejezte ki Orbán Viktor 

A gyászoló családnak írt levelet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el pénteken az MTI-nek. Orbán Viktor szerint Schweitzer József "mindig igaz emberként, alázattal és türelemmel végezte a Mindenható által neki szánt szolgálatot". Mint fogalmazott, a történelem viszontagságaiban edződött, erős, mégis nyugodt személyisége, műveltsége és segítőkész hozzáállása a magyar zsidó kulturális és tudományos élet ikonikus alakjává tette őt.

"Feleségemmel együtt hálával gondolunk rá, és köszönettel emlékezünk arra, milyen lelkesen és érző módon mutatta meg nekünk a zsidó élet szépségeit" - írta a miniszterelnök, aki szerint Schweitzer József távozása Magyarország számára olyan veszteség, amiért csak hosszú és tartalmas élete során rabbiként, tudósként, tanárként és közéleti személyiségként elért eredményei kárpótolhatnak.

A Kozma utcai temetőben vettek végső búcsút a főrabbitól

A temető zsúfolásig megtelt ravatalozójában két tanítványa, Verő Tamás és Radnóti Zoltán búcsúztatta a 93. életévében előző nap elhunyt főrabbit, a Rabbiképző Intézet egykori igazgatóját. A szertartáson Verő Tamás rabbi igaz embernek, igaz rabbinak nevezte Schweitzer Józsefet, aki továbbvitte, sőt túlszárnyalta elődeinek munkásságát. Hosszú élete során generációkat kötött össze, folytatta egy nemzedék munkáját, amelyet elpusztítottak a soában, és gondoskodott arról, hogy kineveljen egy új nemzedéket, amelyik továbbviszi az eszméket.

Radnóti Zoltán rabbi Schweitzer József élettörténetét felidézve hangsúlyozta: az életrajzi adatok szárazak ugyan, mégis tükröződik bennük "a világtörténelem leghosszabb százada", a 20. század.