Különleges kincset őriz a fóti gróf

Károlyi László jóvoltából számos műtárgy és családi emlék díszíti a fóti kastély helyiségeit. A gróf a Kossuth Rádiónak külön mesélt a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződés aláírására szolgáló asztalon álló keresztről, a szatmári feszületről.

Tizenhárom éves korában menekült Magyarországról Károlyi László, a híres történelmi arisztokrata család tagja, amikor a szovjet csapatok 1944-ben Magyarországra értek, majd ötven éven át emigrációban volt. Sokáig élt Peruban – ahol őserdei kávéültetvénye volt –, aztán Angliában és Afrikában is. Mint a gróf elmondta, ezalatt végig benne volt, hogy szeretne hazatelepülni, ám még a nyolcvanas években is azt gondolta, erre már nem lesz lehetősége.

Végül a rendszerváltozás után, a kilencvenes években teljesült a vágya, és hazaköltözhetett, jelenleg a fóti Károlyi-kastélyban lakik, ahol gyermekkora nagy részét is töltötte. Mint elmondta, a hosszú évtizedek után még voltak olyan fák, bokrok, oszlopok, amelyeket megismert.
Károlyi László gróf és a szatmári feszület - Szombat délelőtt

A gróf és felesége jelenleg az épület mintegy ötödét lakja. Az épület a Fóti Gyermekvárosnak (Gyermekközpont) ad otthont. A kastélyt Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban, egy régebbi épület felhasználásával.

Károlyi László jóvoltából számos eredeti műtárgy és családi emlék díszíti a kastély enteriőrjeit. A gróf külön mesélt az 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződés aláírására szolgáló asztalon álló keresztről, a szatmári feszületről. A szerződést a gróf őse, Károlyi Sándor írta alá Pálffy János császári főparancsnokkal. Az asztal szintén megvan, de az most a füzérradványi Károlyi–kastély kiállítását gazdagítja. A szatmári feszület télen Fóton van, nyáron pedig szintén Füzérradványban tekinthető meg.

A hányatott sorsú tárgy történetéről a gróf elmondta, a második világháború után édesapja letétbe helyezte azt a plébánián. A hetvenes években azonban az akkori helyi tisztelendő konfliktusba került az állammal, és szorult helyzetében, segítségért cserébe, odaajándékozta a feszületet egy rendszerrel együttműködő békepapnak. Utóbbit Károlyi László a kilencvenes évek közepén megkérte, hogy adja vissza a különleges tárgyat, ám a pap erre nem volt hajlandó, arra hivatkozott, hogy ajándékba kapta. A gróf ezzel szemben azzal érvelt, hogy aki elajándékozta, az nem volt a feszület tulajdonosa.

Fót, 2006. július 12. Kastély a Pest megyei Fóton. MTI Fotó: H. Szabó Sándor



Tíz évig tartott a vita a kanonokkal, aki Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója, a Szent István Társulat elnöke volt. Károlyi László, hivatkozva arra is, hogy a katolikus szellemű társulat első elnöke XIX. századi őse, Károlyi István volt, azt üzente, vagy hozza vissza a kanonok a feszületet, vagy mondjon le tisztéről. A pap lemondott, de a kért tárgyat nem adta vissza, azt a váci püspökségre vitte. Később, miután a kanonok meghalt, Károlyi László jó viszonyba került Beer Miklós megyés püspökkel, akinek a segítségével a feszület visszakerült a Károlyi-családhoz. A gróf hangsúlyozta, a szatmári feszületre nagyon vigyáznia kell az országnak, mert az nemzeti kincs.

Kapcsolódó tartalom