Magyarországon még nem igazán elterjedt, hogy felkamerázzák az autókat és a baleseteket, koccanásokat videón rögzítik. De vajon vitás helyzetben mennyit nyom a latban egy így készült felvétel, és sérthetünk-e vele személyiségi jogokat?
Számos országban egyre többen használják az autós kamerákat, amelyeknek az az eredeti funkciójuk, hogy folyamatosan rögzítsék a forgalom eseményeit és bizonyítékkal szolgáljanak baleset vagy más vitás közúti affér után. Nálunk azonban még a nevéről sincsen egyezség, nevezik fedélzeti vagy autós kamerának, menetkövetőnek, de autós forgalmi eseményrögzítő kameraként is árusítják. Az eszköz személyiségi jogi kérdéseket is felvet: hogyan védhetjük meg személyiségi jogainkat, ha vétlen közlekedőként egy autós kamera áldozatai leszünk.
Kossuth Rádió, Napközben
Csordás Gábor újságíró arról beszélt a Kossuth Rádió Napközben című műsorában, hogy vannak országok, például Ausztria, ahol tilos a fedélzeti kamera használata, s már azért is komoly összegre büntethet a rendőr, ha a bekapcsolt kamerát a szélvédőre teszi az autós. Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban, Portugáliában is tilos a használata.
Magyarországon nincsen tiltva, de ez jogilag sincsen még szabályozva. Saját célra készíthető vele felvétel, de fájlmegosztóra nem tölthető fel, mert ha nem takarjuk ki az arcokat, a rendszámokat, akkor személyiségi jogokat sértünk vele. Mindenesetre a fedélzeti kamera felvételét vitás helyzetben, perben bizonyításra fel lehet használni, hangzott el a műsorban.
A legmodernebb autókban már működik a szélvédő felső részébe gyárilag beszerelt kamera, amely az utat figyeli, felismeri a közlekedési táblákat, a sebességkorlátozásokat, s kijelzi a műszerfalra. Létezik éjjellátó berendezés is, amelynek segítségével jóval nagyobb távolságról észrevehető egy gyalogos, egy vad vagy egy kivilágítatlan kerékpáros. Innen már csak egy lépés lenne, hogy ez a fajta kamera más célra is felhasználható legyen, de az egyes országok eltérő jogi szabályozása miatt egyelőre még nem foglalkoznak vele az autógyártók.
