Ab: alaptörvény-ellenesek egy csongrádi bíró elbocsátását megalapozó fegyelmi határozatok

Az Alkotmánybíróság kedden közzétett döntése eljárásjogi problémákra hivatkozva semmisítette meg és mondta alaptörvénybe ütközőnek a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság azon határozatait és végzéseit, amelyek alapján felmentették a bírót.

Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott döntése a szolgálati bíróságok eljárását vizsgálta. Az Ab nem foglalkozott azzal, hogy a bíró megvalósította-e a fegyelmi vétséget.

A testület szerint bebizonyosodott: a fegyelmi bíróság tagjai az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatukat úgy hozták meg, hogy a tanácsülésen a tagok nem voltak jelen. A szolgálati bíróság azon tanácsüléseiről, amelyeken a határozatot elfogadták, nem készült jegyzőkönyv, mert "a bírók nem tartózkodtak fizikailag egy helyen". 2011. november 2-án rövid idő alatt "telefonon keresztül hozták meg döntésüket", amit azzal indokoltak, hogy szolgálati helyük egymástól távoli városokban volt - olvasható az indoklásban.

Az Ab szerint mindent jegyzőkönyveztetni kell, amit a bírák tanácsülésen - amelyen személyesen jelen kell lenniük - megtárgyalnak. Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt is, hogy a fegyelmi felelősség megállapítására irányuló első fokú eljárásban részt vevő bíró bírálta el másodfokon az általa meghozott határozatot.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a pártatlanság, az elfogulatlan és tisztességes eljárás alkotmányos követelmény. A tisztességes eljárás pedig olyan érték, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni.

Ravasz László Csongrád megyei bíró 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentett meg publikációt, amelyben azt állította, hogy a "bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti". Szerinte a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben, "hűbéri rendszer" alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken az ügyeket gyakran "olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják".

Ravasz Lászlóval szemben a Szegedi Törvényszék korábbi elnöke kezdeményezett fegyelmi eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi elbocsátás büntetést szabott ki, valamint felfüggesztette a bírói tisztségből és elrendelte illetménye visszatartását. Ezt a döntést a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság helybenhagyta.

A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság határozatában úgy foglalt állást, hogy Ravasz László elfogult és bizonyítatlan állításokat tett, amelyben a bírósági vezetőket alkalmatlannak, politikailag elfogultnak állította be. A Csongrád megyei bírót június 6-án mentette fel Áder János köztársasági elnök. Ravasz László az Alkotmánybírósághoz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával a strasbourgi bírósághoz fordult, mert "véleménye nyílt vállalása miatt" indítottak fegyelmi eljárást ellene, és mentették fel bírói tisztségéből.

A szolgálati bíróság értékelése szerint az, amit Ravasz László bíró mondott, a politikai tevékenységtől tartózkodás tilalmának megszegését jelenti. A TASZ akkori közleménye szerint a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a bíró a pártpolitikai szimpátiáit és antipátiáit nyilvánossá tegye, de nem zárhatja ki azt, hogy a közügyekhez a bíró is hozzászóljon - írták.