Mintegy egymillió egyedet érint az etetési tilalom

Lehet kezelni a városokban élő galambok okozta gondokat, de nem az etetésük tiltásával – véli a Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója, Orbán Zoltán.

Magyarországon csak Budapesten tilos a galambok etetése, a fővárosi köztisztasági törvény alapján pénzbírsággal sújtható, akik eleséget szór nekik. Kecskeméten korábban 50 ezer forintos büntetést szabtak ki a galambetetésért, de ma már ott nincs ilyen tilalom.

Bécsben, Budapesthez hasonlóan, tilos eleséget jutatni a városi madaraknak, a jelszó, hogy aki galambokat etet, az patkányokat etet, hiszen az ürülékük kórokozókat terjeszthet. Ennek szellemében az osztrák fővárosban tízezer forintnyi bírságot szabnak ki a szabályszegőkre. Azon túlmenően, hogy a galambok fertőzéseket terjeszthetnek, az osztrák környezetvédelmi tanácsos szerint a galambetetés rosszul értelmezett állatvédelem. Az ételmaradék, illetve az emberi élelmiszerek ugyanis ártalmasak ezekre a madarakra: megbetegednek és szenvednek az ilyen táplálékoktól.
Galambetetés tiltása - Napközben

A budapesti galambok száma nagyjából egymillió lehet. Kovács Gabriella, a VIII. kerület aljegyzője szerint bár valóban tiltani kell a galambok etetését, de a több kerületben érvényben lévő direkt korlátozás és a hasonló tartalmú vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet ellenére mégiscsak szaporodnak a városi madarak. Valószínű, tehát, hogy nem a tiltás a leghatékonyabb eszköz.

Staniszewski Csaba, a XIII. kerület környezetvédelmi ügyintézője szerint a tiltás önmagában véve valóban nem oldja meg a problémát, de ez az alap, amiről el kellene indulni. Az észak-pesti kerületben magánterületen sem szabad a nem fogságban tartott galambok etetése. Mint ahogy az önkormányzat munkatársa megjegyezte, tapasztalataik szerint a társasházakban is okoz konfliktust, ha valamelyik lakó vagy lakók eleséget szórnak a madaraknak.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolati igazgatója szerint a galambok nem azért telepednek meg a városokban, mert ott ennivalót kapnak az embertől. A nekik kiszórt eleség a táplálékuknak csak a töredékét teszi ki. A galambok alapvetően növényevők, azaz a füvön, a füvek magjain, a bokrok levelein, hajtásain és a termésein „vígan elvannak”. A tiltásnak tehát semmi köze az ügy megoldásához, csak feszültségekhez vezet.

A természetvédő szerint, ha ezt a kérdést a világ bármely városában egyszer rendezni szeretnék – tudomása szerint ez még sehol sem sikerült –, akkor nem kampányszerűen kellene foglalkozni a problémával. Az etetés betiltásához képest pedig sokkal komplexebben kellene viszonyulni a témához, beszélni kellene például a galamb biológiájáról.

A galambokhoz kapcsolt fertőzésveszélyről Orbán Zoltán azt mondta, minden társállat hordoz kórokozókat, sőt, minden élőlény, tehát ha ő megharapná a postást, az is vezethetne emberhalálhoz. Ha a galambok nagy központjait az ember takarítja, akkor a madarak nem okoznak problémát. Megjegyezte, szerinte a városokban a szálló por, a gépjárműforgalom, a szmog sokkalta több egészségügyi gond forrása, mint a galambok. Az állatoknál maradva, tette hozzá, a madaraknál természetvédelmi és humán-egészségügyi szempontból is sokkal nagyobb gond a kóbor macskák vagy az utcai kutyapiszok problémája.

Staniszewski Csaba szerint a cél nem az, hogy a galambok teljesen eltűnjenek a városokból, hanem a túlszaporodásuk megakadályozása, és ebben a törekvésben minden apró megoldás egy lépés lehet előre. Orbán Zoltán szerint azonban az úgynevezett puha megoldások, mint a fogamzásgátlók alkalmazása, nagyon drágák. Utóbbira húsz-harminc éven át esztendőnkét százmilliókat kellene költeni. Lehet megoldásokat találni, de társadalmi egyeztetésre, szakértői összefogásra és rengeteg pénzre van szükség hozzá – összegezte a véleményét a madártani egyesület igazgatója.