Csepreghy: A magyar civil társadalom érdeke a transzparencia

A Norvég Civil Alap forrásai közpénznek minősülnek, mert egy nemzetközi szerződés keretében érkeznek Magyarországra, ezért az államnak garanciát kell vállalnia a társadalom előtt a szabályos felhasználásra - érvelt Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár. Kifogásolta, hogy míg az uniós pályázatok közül minden második nyer, addig a norvég civil pénzeknél kevesebb, mint 10 százalék a győztesek aránya, a források egyharmada pedig olyan szervezetekhez kerül, melyek a döntőbizottság tagjaihoz köthetők.

Két héttel ezelőtt Brüsszelben találkoztak a Norvég Alap finanszírozási irodájának és a Miniszterelnökségnek a képviselői. A felek abban állapodtak meg, hogy az alap azon részének, melyet az állam kezel – a 12 programból 9-nek, 36 milliárd forint értékben -, a pénzelosztó központja az államigazgatáson belül kell lennie. A civil alap kapcsán azonban nem közeledtek az álláspontok, ott továbbra is vitában állunk egymással. Ez három program 4 milliárd forintos kerettel – jelentette ki Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Alapvetően azt kell eldönteni, hogy a Norvég Civil Alap pénzei közpénznek minősülnek, vagy nem. Ha közpénznek, akkor az államnak kötelessége garantálni a szabályos forrásfelhasználást, aminek a teljes magyar civil társadalom támogatására kell összpontosulnia, nem pedig egy-két, politikailag elkötelezett szervezet támogatására – hangoztatta Csepreghy Nándor.
Csepreghy Nándor a 180 percben

A magyar civil társadalomnak az az érdeke, hogy transzparensen működjék. Jelenleg azonban azt látjuk, egy nemzetközi szerződés következtében érkeznek közpénzek Magyarországra, ez pedig közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom előtt elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával – ismételte meg.

A helyettes államtitkár emlékeztetett rá: a Norvég Civil Alap tekintetében nem új keletű a vita, 2012-ben jelezte a kormány miniszteri szinten, hogy a pénzkezelő Ökotárs Alapítvány kiválasztása problémás volt. Első körben hét szervezet pályázott, hatot úgy zártak ki, hogy nem vizsgálták meg érdemben az általuk benyújtott dokumentumokat. Egy alapítvány maradt állva, melynek kollégái az LMP-ben is tisztségeket viseltek. A hazai civil pénzek felhasználása pedig nem valósulhat meg pártpolitikai törésvonalak mentén. Ha ugyanis egy pártpolitikai szervezet rátelepszik a forrásokra, kizár más civil szervezeteket – érvelt Csepreghy Nándor.

Az európai uniós forrásoknál azt látjuk, hogy minden második pályázat nyer, itt pedig kevesebb, mint 10 százalék a győztesek aránya, ráadásul 13 olyan szervezet viszi el a 4 milliárd forintos keret egyharmadát, melynek képviselői döntőbizottsági tagként is benn ülnek az alapítványban. A kormánynak az a problémája, hogy ezek az emberek egyik kezükkel aláírják a támogatási szerződést, a másikkal pedig felveszik a pénzt saját maguktól – hangoztatta a fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár.