Eurasia Group: valószínűtlen, hogy Juncker lesz az EU-elnök

A komoly ellenállás miatt valószínűtlen, hogy a néppárti Jean-Claude Juncker elnyerheti az Európai Bizottság elnöki tisztségét - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők.

Az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek véleménye szerint azonban nehezen lehetne teljes mértékben figyelmen kívül hagyni az európai parlamenti választások eredményét, ezért a valószínűbb kiút az, hogy Juncker nem az Európai Bizottság, hanem Herman Van Rompuy utódjaként az Európai Tanács elnöke lesz.

Az Eurasia elemzői lehetséges jelöltnek tartják a brüsszeli bizottság elnöki posztjára Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, Enda Kenny ír kormányfőt, Pascal Lamyt, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezetőjét, korábbi EU-biztost vagy Donald Tusk lengyel miniszterelnököt.

A ház szerint azonban az EU-ellenes erők előretörését hozó EP-választásoknak számos, ennél szélesebb körű következménye is lesz; ezek közül is a legjelentősebb az, hogy a további európai integráció egy időre mindenképpen lekerül a napirendről.

Ez hatással lesz az euróövezeti gondok megoldására, mivel az EU-integráció további mélyítéséhez hasonlóan lehetetlenné válhat a költségvetési integráció elmélyítése is. Ezzel viszont valószínűtlenné válik azoknak az intézményesített költségvetési transzfermechanizmusoknak a kialakítása is, amelyekre a közgazdászok szerint szükség lenne az euró működőképességéhez - áll az Eurasia keddi elemzésében.

A ház szerint a tagállami politikák "elmérgesedő jellege" hatást gyakorol a bevándorlási kérdésekre is, és ezt szintén a valutaunió szenvedheti meg, a bevándorlási szigorítások ugyanis az egyik legfontosabb euróövezeti kiigazítási mechanizmusnak, a munkaerő-mobilitásnak ártanának.

Az Eurasia Group londoni elemzői szerint mindezek következményeként valószínűtlen az EU költségvetés-politikai iránymutatási filozófiájának rendszerszintű változása, ehelyett eseti alapon kötött, ad hoc jellegű politikai kompromisszumok várhatók, amelyeknek gazdasági szemszögből nézve nem mindig lesz értelmük.

Alapjogokért Központ: az elnök személye továbbra is az állam- és kormányfők megegyezésén múlik

Az Európai Bizottság elnökének és tagjainak személye döntő mértékben továbbra is az uniós állam- és kormányfők megegyezésén múlik - állapította meg az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében.

A központ honlapján kedden közzétett összegzés szerint megvizsgálták az EU-s alapszerződéseknek az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására irányadó szabályait. Arra a megállapításra jutottak, hogy az Európai Tanácsnak a bizottsági elnök jelölésére és kinevezésére irányuló jogkörét valójában nem korlátozták a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével. Bár az Európai Tanács a jelöléskor köteles figyelembe venni az európai parlamenti választások eredményét, egyáltalán nem kötelessége azt jelölni a bizottság elnökének, akit adott esetben a választásokon győztes erő "csúcsjeltöltként" megnevezett.

Tény, hogy az eredmények figyelembe vétele mellett a tanácsnak a jelölést megelőzően le kell folytatnia a "megfelelő egyeztetéseket" az Európai Parlamenttel, mindez azonban csupán a korábbi gyakorlat kodifikálásaként értékelhető. Az Európai Parlamentnek formálisan erősödtek a jogosítványai azáltal, hogy immáron nemcsak jóváhagyja, hanem megválasztja a bizottság elnökének jelölt személyt, azonban végső soron továbbra is a tanács az, amely a testületet kinevezi. Így az Európai Bizottság elnökének és tagjainak személye döntő mértékben továbbra is az EU-s állam- és kormányfők megegyezésén múlik - rögzítették.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen brüsszeli találkozón tekintik át a vasárnap lezárult európai parlamenti választások nyomán előállt helyzetet, ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó személyi jelölés ügyét.