Milliárdokat hoz a verseny feletti őrködés

Először vizsgálták Magyarországon a verseny jóléti hatását: a végeredmény legalább 58 milliárd forint plusz a fogyasztónak 2008-2012-ben. Ez több mint négyszerese a GVH működésére fordított kiadásnak.

Azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) őrködött a piaci verseny felett, a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg 2008 és 2012 között - mondta a Magyarországon a verseny jóléti hatását először vizsgáló felmérés bemutatóján Juhász Miklós, a versenyhatóság elnöke kedden Budapesten. A GVH fellépése jelzés a piaci szereplőknek arra, hogy érdemes jogkövető magatartást tanúsítani. A vizsgált időszakban a versenyhatóság 17 milliárd forint bírságot szabott ki, ettől jóval több volt a fogyasztói megtakarítás - tette hozzá az elnök.

Az 58 milliárd forintos fogyasztói megtakarítást úgy mérték, hogy a monopolhelyzet miatt mekkora áremelést akartak végrehajtani, amit a GVH-nak sikerült megelőzni adott időszakban adott forgalmat figyelembe véve - a módszert Bara Zoltán, a GVH versenypolitikai irodájának vezetője ismertette.
Az említett 58 milliárdos megtakarítás a 2008 és 2012 között lezárt versenykorlátozó megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélések és a fúziók adatai alapján keletkezett. A valós megtakarítás azonban ettől minden bizonnyal több volt, a közvetett hatások miatt. Az OECD metodikája alapján elvégzett számítás végeredménye 80 milliárd forintnyi megtakarítás volt - tette hozzá az irodavezető.

Az "ex-ante impack assessment" - előre látható hatásbecslés - című vizsgálatot szakmailag Valentiny Pál, az MTA közgazdasági intézetének főmunkatársa értékelte. Megállapította, hogy az 58 milliárdos megtakarítás több mint négyszerese a GVH működésére fordított kiadásnak. Így a verseny felügyeletére fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült. Megjegyezte még, hogy az árban jelentkező megtakarítás számítása kidolgozott, de a közvetett - az elrettentésből származó - haszon mérése kevésbé.

Csaba László akadémikus, közgazdász professzor a gazdasági verseny makrogazdasági szerepét elemezte. Abból indult ki, hogy a közjó meghatározó eleme a verseny, mivel így a társadalom többsége, a fogyasztó jár jól. Példaként említette a repülőjegyek, a mobiltelefon-szolgáltatások és a biztosítások árcsökkenését. A verseny működéséhez több piaci szereplő kell, de van olyan helyzet, amikor az is elég, ha egy szereplő van a piacon, de egy másik szereplő bármikor beléphet. Erre példa az, hogy amikor csak egy szereplő volt a mobiltelefon-piacon, az is csökkentette az árait. A kis nyitott gazdaság piacán külföldiek is versenyeznek. Ez is előnyösen hat a versenyre, hiszen az ilyen jellegű gazdasággal bíró Hollandiában úgy tartják, hogy a legjobb versenyhatóság az importverseny. A professzor ennek ellenére fontos intézménynek nevezte a GVH-t, hiszen arra ösztönzi a cégeket, hogy tiszta eszközökkel érjenek el jó eredményeket a piacon.