Könyvfesztivál: Bemutatták Wéber Attila Kompok országa című könyvét

Andor László, az EU foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa az elitcsoportok Európa-felfogását elemző kötetről szólva azt hangsúlyozta, hogy a kilencvenes években konszenzus alakult ki Magyarországon az uniós csatlakozás fontosságáról, ez egységes célja volt a gazdasági szereplőknek és a társadalomnak is, és ezt kellett a politikai erőknek szolgálniuk.

Bemutatták Wéber Attila Kompok országa című könyvét pénteken a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Andor László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején sokkal erősebb volt Magyarországon a Közép-Európa-gondolat. Arról is beszélt, hogy az európai ügyek tanulmányozásánál a kül- és belpolitika nem választható el élesen, főleg a gazdasági és a biztonságpolitikai kérdésekben az országok ügyei összefonódnak, elmosódnak az éles különbségek a kül- és a belpolitika között.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kiemelte: a kritikák mellett nagy elismerésnek örvend, hogy a kormány elkötelezett a közös európai ügyek szolgálata mellett. A közvélemény-kutatások alapján az emberek Európa-pártisága ma is meglepően magas, sőt még az Európai Bizottság népszerűsége is nagyobb, mint sok más országban - közölte. Emlékeztetett: a miniszterelnök a választás éjszakáján az EU-pártiságot hangsúlyozta.

Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója az eseményen arról beszélt, hogy a nyolcvanas évek után fordulat következett be a magyar értelmiség tudatában, a kelet- és a közép-európai gondolkodástól elmozdulva Nyugat-Európát és Amerikát választotta a magyar elit.  Mint mondta, a rendszerváltozás utáni első évtizedben valóban konszenzus alakult ki a politikai, a gazdasági és a szellemi elit, valamint a média között, hogy "az irány Európa", be kell jutni az EU-ba és NATO-ba.

Lengyel László emlékeztetett: abban az időszakban a közvélemény-kutatások alapján a magyar volt az Európában leginkább hívő nemzet, 80 százalék felett volt a csatlakozást támogatók aránya. Úgy látja, nem a válság hozta felszínre az euroszkepszist, és kérdés, hogy a társadalom lett szkeptikus, vagy az elit terjesztette-e azt el. Vajon egyes politikusok azért szólnak Európa ellen, mert szerintük ezt várják tőlük az emberek, vagy a politikusoknak fontos, hogy támogatást szerezzenek e nézetükhöz? - tette fel a kérdést.

Lengyel László arra is kitért, hogy Magyarországnak kétszer is sikerült hozzájárulnia az európai gondolat előbbre viteléhez, egyszer 1989-ben a keletnémetek kiengedésével, ami nélkül ma teljesen másként nézne ki Európa, az Antall-kormány pedig a visegrádi kezdeményezésével, amely bekerült a nemzetközi diplomáciába és vitathatatlanul ott is marad. Mindez azt mutatja, hogy egy tízmilliós ország is tud nagy teljesítményt nyújtani - mutatott rá.

Wéber Attila Kompok országa című könyve a Napvilág Kiadónál jelent meg. A könyv fókuszában az elitcsoportok Európa-felfogása áll. Wéber Attila azt igyekszik bemutatni, hogy a magyar társadalom elitjei mit tartottak lényegesnek a közelmúlt folyamataiból, és mit kezdtek a rendszerváltást közvetlenül megelőző és az azt követő két évtizedben felhalmozott tudással.