Szántó: Ez Scheppele asszony alapvető tévedése

A magyar választási rendszer sosem volt arányos, ezt számon kérni a módosításokon, értelmetlen - mondta a Ma reggelben az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki a Princetoni Egyetem jogászprofesszorának szombaton, a The New York Times blogján megjelent elemzésére reagált.

Hibásan értelmezte a magyar választási rendszer lényegét Scheppele amerikai jogászprofesszor az Alapjogokért Központ szerint. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, ötrészes, Egy kérdéses választás című vendégpublikációjában a Princetoni Egyetem jogászprofesszora szombaton azt írta, a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, "amely lehetővé teszi neki, hogy egy látszólag küzdelmes választással úgy nézzen szembe, nincs reális esélye vereségének". "Ezzel a választással Magyarország így mesterévé vált annak a művészetnek, hogy valami olyasminek tűnjön, ami nem - olyan igazi demokráciának, amelyben szabad és igazságos választásokat rendeznek" - írta Kim Lane Scheppele.

Az Alapjogokért Központ sok téves, hamis, félrevezető mondatot is talált Scheppele asszony publikációjában, de a legalapvetőbb tévedése, hogy "az új szabályozás kiveszi Magyarországot az európai arányos választási rendszerek közül", azaz megfosztja a korábbi arányosságától - mondta Szántó Miklós vezető elemző a Ma reggelben. A magyar választási rendszer ugyanis 1990 óta vegyes: van egy többségi (egyéni képviselői) ág, ahol az nyer, aki több szavazatot kap, illetve egy arányos (listás) ág, ahol az állampolgárok az országos pártlistákra szavazhatnak. Értelmetlen tehát arról beszélni, hogy a kompenzációs szavazatok hogyan torzítják az arányosságot, hiszen a magyar választási rendszer sosem volt arányos – hangsúlyozta a szakember.

Scheppele kritikájával szemben a választókerületi határok törvényi szintű rögzítését az Alkotmánybíróság írta elő 2005-ös és 2010-es döntéseiben, azaz az nem a jogalkotó önkényes döntése volt – hívta fel a figyelmet a műsorban az Alapjogokért Központ szakértője. Scheppele cikkeiben figyelmen kívül hagyja azt is, hogy a korábbi választókerületi beosztást egy 1990 óta változatlan minisztertanácsi rendelet szabta meg, amelyet még Németh-kormány hozott meg az utolsó napjaiban a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokkal párhuzamosan, így abból kiindulni, hogy az a beosztás minden tekintetben demokratikus lehetett, és bármelyik ellenzéki pártnak kedvezni igyekezett, értelmetlenség – érvelt Szántó az M1 reggeli műsorában. Emlékeztetett arra is, hogy 1990 után az a beosztás nem változott, a szabályozás semmiféle korrekciók mechanizmust nem tartalmazott, ezért is mondta ki az Alkotmánybíróság, a választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozva, hogy ez a rendelet alkotmányellenes.

A központ úgy értékeli, a jogászprofesszor nincs tekintettel arra sem, hogy a határon túli magyarok szavazatuk és létszámuk súlyánál fogva sem lehetnek döntő befolyással a választások kimenetelére, és súlyosan téved, amikor esetükben szabályozási hiányosságokról beszél, ugyanis a határon túliak regisztrációja és szavazása ellenőrzött keretek között zajlik, adataikat a választási szervek folyamatosan összevetik a nyilvántartásokkal. Ezenfelül Scheppele állításaival ellentétben összesen nem csak egy, hanem négy hazai nemzetiségnek lehet esélye kedvezményes mandátum megszerzésére és a professzornak abban sincs igaza, hogy a politikai plakátokra vonatkozó szabályozás az utolsó pillanatban módosult alapvetően, hiszen arra egy 2011-ben meghozott és 2013-ban alkotmányosnak talált kormányrendelet vonatkozik - fejtette ki az Alapjogokért Központ.