Meghalt Csala Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész - közölték a Vidám Színpad vezetői szombaton.
Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad örökös tagja életének 81. évében hunyt el - olvasható a Böröndi Tamás, a Vidámszínpad ügyvezetője és Straub Dezső művészeti vezető által jegyzett közleményben.
Csala Zsuzsát a Vidám Színpad saját halottjának tekinti.
Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született Újpesten. Tagja volt 1954-től 1959-ig az Állami Déryné Színháznak, 1959-től 1960-ig az egri Gárdonyi Géza Színháznak, majd 1960-tól negyven évig a budapesti Vidám Színpadnak.
A kétezres évek elején a színház arculatváltása után a társulatot szélnek eresztették, a Budaörsi Játékszín tagja lett. A Vidám Színpad újjáalakult és évekig utazó színházként működött, és 2013-ban újra állandó játszóhelyet kaptak az óbudai Eurocenterben. A társulatnak tagja lett Csala Zsuzsa is, aki akkor már bottal járt és betegségekkel küszködött.
Csala Zsuzsa
-
-
A Szeszélyes évszakok szórakoztató tv-s kabarémagazin 2000. februárban a huszadik évébe lépett. A műsor szereplői és készítői február 15-én ünnepséget tartottak a Szféra TV stúdiójában. A képen: Csala Zsuzsa színművésznő.
MTI Fotó: Illyés Tibor
-
-
Csala Zsuzsa színművész a Magyar Rádió Márványtermében a Rádiókabaré november 8-i nyilvános felvételén.
MTI Fotó: Nándorfi Máté
-
-
Csala Zsuzsa színművész, aki egykor a lottózás reklámarca volt és Tóth József (Füles) fotóművész, a lottózás egykori reklámembere sorsolta ki a jókerszámokat, középen Cserháti Ágnes műsorvezető a 2500. lottósorsoláson a Fortuna Stúdióban, amikor a nyeremény 1 milliárd 363 millió forint.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás
-
-
A Magyar Rádió 23-as stúdiójában tartott tájékoztatón beszéltek a szereplők a BÚÉK 2004! – Az ajtók záródnak, Nyugati következik! című szilveszteri Rádiókabaréról. A képen balról: Csala Zsuzsa, Litkai Gergely, Trunkó Barnabás, Maksa Zoltán és Nádas György. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
A Magyar Rádió 23-as stúdiójában tartott tájékoztatón beszéltek a szereplők a BÚÉK 2004! – Az ajtók záródnak, Nyugati következik! című szilveszteri Rádiókabaréról. A képen balról: Sinkó Péter, a Rádiókabaré főszerkesztője, Farkasházy Tivadar, Nádas György, Litkai Gergely, Trunkó Barnabás, alul Éles István, Maksa Zoltán, Csala Zsuzsa. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
A Magyar Rádió 23-as stúdiójában tartott tájékoztatón beszéltek a szereplők a BÚÉK 2004! – Az ajtók záródnak, Nyugati következik! című szilveszteri Rádiókabaréról. A képen balról: Sinkó Péter, a Rádiókabaré főszerkesztője, Farkasházy Tivadar, Nádas György, Litkai Gergely, Trunkó Barnabás, alul Éles István, Maksa Zoltán, Csala Zsuzsa. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
A Magyar Rádió 23-as stúdiójában tartott tájékoztatón beszéltek a szereplők a BÚÉK 2004! – Az ajtók záródnak, Nyugati következik! című szilveszteri Rádiókabaréról. A képen balról: Sinkó Péter, a Rádiókabaré főszerkesztője, Farkasházy Tivadar, Nádas György, Litkai Gergely, Trunkó Barnabás, alul Éles István, Maksa Zoltán, Csala Zsuzsa. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
Jutalomjáték címmel rendkívüli színházi délutánt rendeztek a Madách Színház Tolnay-szalonjában. A képen: Csala Zsuzsa gratulál Kabos Lászlónak. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
Nők a rendészetben címmel konferenciát tartottak a Magyar Rendőrnők Szervezete fennállásának 10. évfordulója alkalmából az ORFK Teve utcai székházában. A képen: Csala Zsuzsa színművésznőt (k) a Magyar Rendőrnők Szervezetének tisztelebeli tagjává választották. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
-
-
A Vidám Színpadon május 3-án mutatják be a www.család az interneten.hu hu című bohózatot Harsányi Gábor rendezésében. A képen: Csala Zsuzsa. MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
A Vidám Színpadon május 24-én mutatják be Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter szerkesztésében a Valami Magyarország című kabarét, melynek rendezője Verebes István. A képen balról: Tamási Zoltán, Csala Zsuzsa, Faragó Vera és Ádám Tamás. MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
A Szeszélyes évszakok szórakoztató televíziós kabarémagazin 2000. februárjában a huszadik évébe lépett. Ebből az alkalomból a műsor szereplői és készítői ünnepséget tartottak február 15-én Budapesten a Szféra TV stúdiójában. Ekkor rögzítették a február 19-én sugárzásra kerülő műsort is. A képen: Antal Imre és Csala Zsuzsa.
MTI Fotó: Illyés Tibor
-
-
Az Állatok Világnapján tizenegyedik alkalommal rendeztek felvonulást a Bazilikától a Hősök teréig. A több mint két kilométeres útvonalon az állatbarátok vonultak fel kedvenc háziállataikkal. A képen: Csala Zsuzsa színművésznő Hopy kutyájával, mellette Lovas Éva újságíró, Zalatnay Sarolta énekesnő szamóca nevű kutyájával és Kosik László.
MTI Fotó: Soós Lajos
-
-
Az Állatok Világnapján tizenegyedik alkalommal rendeztek felvonulást a Bazilikától a Hősök teréig. A több mint két kilométeres útvonalon az állatbarátok vonultak fel kedvenc háziállataikkal. A képen: Csala Zsuzsa színművésznő Hopy kutyájával, mellette Lovas Éva újságíró, Zalatnay Sarolta énekesnő szamóca nevű kutyájával és Kosik László.
MTI Fotó: Soós Lajos
-
-
Csala Zsuzsa Hopi nevű kutyájával és egy Snufi nevű szamár a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség rendezvényén, az Állatok Világnapja alkalmából rendezett felvonuláson Budapesten. A Szent István térről a Hősök terére tartó menetben állat- és természetvédő szervezetek, iskolák képviselői négylábú kedvenceikkel együtt igyekeztek felhívni a figyelmet az állatok és a környezet védelmének fontosságára.
MTI Fotó: Soós Lajos
-
-
A Vidám Színpadon március 9-én mutatják be Ezt is túléltük! – 50 éve vidám a Vidám című műsort, amelyet kalmár Tibor rendezett. A képen: Csala Zsuzsa, Kósa András és Agrády Gábor
MTI Fotó: Sándor Katalin
-
-
Egy éves születésnapját nagyszabású partival ünnepelte a Bruhaha – “Kabaré a köbön” című sorozatműsor az MTV Rt. 9-es stúdiójában. A nézőszám adásonként már meghaladja az 1 milliót. A születésnapi bulin együtt ünnepeltek az adás eddigi szereplői és a gyártó Szféra TV vezetői. A képen: Faragó Vera, Kósa András, Csala Zsuzsa és Heller Tamás a bulin.
MTI Fotó: Kertész Gábor
-
-
Bajor Imre színész 1957. március 9-én született Budapesten.
A képen: Bajor Imre és Csala Zsuzsa. a márciusi Rádiókabaré felvételén a Skála Metró Színháztermében.
MTI Fotó: Hámor Szabolcs
-
-
Lórán Lenke Jászai Mari-díjas színész, 1927. május 1-jén született Győrött.
A képen: Lórán Lenke és Csala Zsuzsa (j) a Vidám Színpadon a Valahogy Európába az Ibusszal című zenés kabaréban.
MTI Fotó: Földi Imre
-
-
Csala Zsuzsa színésznő a Rádiókabaré felvételén. (1986)
MTI Fotó: Hámor Szabolcs
-
-
Csala Zsuzsa (b) és Lorán Lenke (j) kutyás számukat adják elő a Mi mit tudunk? című előadásban a Fővárosi Nagycirkusz műsorában.(1983)
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
-
-
Csala Zsuzsa (b) és Lorán Lenke (j) kutyás számukat adják elő a Mi mit tudunk? című előadásban a Fővárosi Nagycirkusz műsorában.(1983)
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
-
-
Csala Zsuzsa és Bodrogi Gyula Vaszary Gábor: Bubus című zenés bohózatában a Vidám Színpadon. A színművet Pethes György rendezésében mutatták. (1982) MTI Fotó: Tóth László
-
-
Csala Zsuzsa, Raymundo Magellhaes: Párisi cukrászda című vígjátékának egyik jelenetében a Déryné Színházban. (1957)
MTI Fotó: Tormai Andor
-
-
Csala Zsuzsa (Sostrata) színművész jelenete Niccolo Machiavelli Mandragóra című színművének főpróbáján a Déryné Színházban. Rendezte Várady György. (1957)
MTI Fotó: Tormai Andor
-
-
Csala Zsuzsa (j) (1933-) színésznő az Állami Faluszínház társulatával előadott Konsztantyin Fjodorovics Iszajev és Alekszandr Arkagyijevics Galics: Nem magánügy című darabjában. Rendezte: Lendvay Ferenc.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Pálmai Simone
-
-
Csala Zsuzsa színésznő Dunja szerepében Konsztantyin Fjodorovics Iszajev és Alekszandr Arkagyijevics Galics: Nem magánügy című darabjában. A színművet Lendvay Ferenc rendezésében mutatta be az Állami Déryné Színház társulata 1955-ben. MTI Fotó/Magyar Fotó: Pálmai Simone
-
-
Faragó Vera (b, Lucrezia) és Csala Zsuzsa (Sostrata) színművészek jelenete Niccolo Machiavelli Mandragóra című színművének főpróbáján a Déryné Színházban. (1957) MTI Fotó: Tormai Andor
A kiváló komika derűs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldotta meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról.
Több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty-fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) című alkotásokban láthatta a közönség. Ő volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnőjének hangja a Kérem a következőt című, nagy sikerű rajzfilmsorozatban. A külföldön élő magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig, kedvelt szereplője a Rádiókabarénak és egy időben ő volt a lottózás reklámarca és polgárőrként is dolgozott, gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar rendőrnők Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.
Művészi munkáját 1974-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az érdemes művészi címet 1986-ban kapta meg.
Verebes István: a kabaré egyik legkiemelkedőbb komikája voltCsala Zsuzsa a kabaré műfajának Lórán Lenke mellett talán az egyetlen igazán fajsúlyos komikája volt, remek színésznő, nagyon szerethető ember a közönség és a kollégák részéről egyaránt - méltatta Verebes István az elhunyt színésznőt az MTI-nek.
"Én ismertem őt nagyon kedélyes korszakából, amikor a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Annak a társulatnak, amelynek egyik legfőbb energiáját maga Csala Zsuzsa adta" - fogalmazott a rendező. Elmondta, hogy a komika részese és egyik legkiemelkedőbb tagja volt annak az "oldott és remek hangulatnak", amely a színpadot jellemezte. Szerencsésnek tartja magát, hogy több alkalommal is dolgozhattak együtt.
Felidézte, hogy a Vidám Színpad átalakulása, a társulat idézőjelbe vett megszűnése nagyon megviselte a művésznőt. "Egy keserű, szomorú, megalázott, rémes helyzetekbe belekényszerülő színésznő lett belőle, és azt gondolom, hogy az ő pályaképe tünet is volt, hiszen a színész, ha nincs szükség rá, abba hal bele" - fogalmazott.
Elmondta, Csala Zsuzsa a társulat sok tagjával együtt sokat emésztette magát a Vidám Színpad megszűnésén, hiszen azok, akik 20, 30 vagy 40 évig voltak egy színházban, úgy érezték, jószerivel kisemmizték őket. "Nagyon felelőtlenül bánunk azokkal, akiket a közönség szeret, régen nem becsüljük meg az öreg színészeinket" - tette hozzá.
Személyes emlékeiről mesélve felidézte, hogy volt egy játékuk; mikor találkoztak, egymás iránt érzett szeretetük jeleként Csala Zsuzsa mindig csücsörítve üdvözölte. "Az jut eszembe, hogy már soha nem fog rám többet csücsöríteni. Nagyon édes ember volt, nagyon sajnálom őt" - mondta Verebes megrendülten.
Bodrogi: csupa jókedv volt, a közönség nagyon szeretteCsupa jókedv volt Csala Zsuzsa, a közönség nagyon szerette - mondta a színésznő halálhírétől megrendülten Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező az MTI-nek.
"Húsz évig dolgoztunk együtt a vidám színpadon, amikor a színpad még megvolt a Révay utcában. Zsuzsa hajtómotorja volt a színháznak, a közönség imádta" - emlékezett Bodrogi Gyula, aki 1982-2001 között volt a Vidám Színpad művészeti igazgatója és rendezője. Elmondta, nem tudja felsorolni, hogy sok közös munkájuk közül melyiket szerette a legjobban, hiszen annyira sok volt és mind szép emlék. "Maga a munka volt vele a legkedvesebb."
"Rengeteg színdarabban és kabaréban játszottunk együtt, nagyon könnyű volt vele kijönni" - fogalmazott Bodrogi Gyula. Mint felidézte, tudott róla, hogy a színésznő az utóbbi időben nem volt túl jó lelkiállapotban, de halálhíre nagyon váratlanul érte. "Nagyon kedves ember volt, kedves és becsületes, csupa jókedv, akit a közönség nagyon szeretett. Ez volt ő." - mondta Bodrogi Gyula.