Kossuth Lajos magánélete

Kossuth Lajos születésének 210. évfordulóján a Kossuth Rádió A hely című műsora nem az államférfi politikai pályafutását, sokkal inkább családi, szerelmi életét mutatta be.

Az biztos, hogy Kossuth Lajos Monokon született 210 éve, de azt még maga is csak találgatta, hogy melyik szeptemberi napon. A magyar történelem talán legismertebb szereplője, az ország egykori kormányzó-elnöke szeptember 19-ére tippelt, így ezen a napon ünnepeljük a születésnapját.

Megejtő rajongás

Az elszegényedő nemesi család, amelyből Kossuth származott, hat szobát lakott a monoki szülői házban. Nyolc gyerekből az egyetlen fiú, kék virágos bölcsőben pihent, innen indult a nagy politikai karrier. A hely szerdai adásában mégsem a közéleti, politikai tettek szerepeltek elsősorban, sokkal inkább az, volt-e, és milyen magánélete a szabadságharc hősének.

A Kossuth Rádió műsorában Katona Tamás történész azt mondta, Kossuth felesége Magyarország egyik legcsúnyább nője volt, miközben a férjről ez nem mondható el. A kor szokásainak engedve az evangélikus Kossuthnak könnyebb lett volna a római katolikus Meszlényi Terézia helyett egy protestáns nőt elvennie, ám ő mégis kitartott az asszony mellett, megejtő rajongással vette körül. Katona Tamás szerint azonban Meszlényi Teréziáról más soha nem mondott semmi jót. Általában beleszólt mindenbe, és szeretett férje oldalán, sőt önállóan is szerepelni, még akkor is, amikor Kossuth saját szerénysége okán ezt nem helyeselte. Mégis elviselte, mert ismeretlen okból nagyon szerette ezt a nőt – mondta Katona Tamás.

Kossuth gyermekei

Frigyükből három gyermek született, egy nagyon szép, nagyon aranyos kislány, Kossuth Vilma, aki fiatalon, tizennyolc éves korában meghalt, és ez nagyon nagy csapás volt Kossuthnak – mondta a kutató. A későbbi nagy államférfinak két fia is született, egyikük Kossuth Ferenc. Amilyen jó mérnöknek számított, olyan pocsék politikus volt. „A magyar-horvát kapcsolatok elmérgesítésében csodálatos szerepet vitt” – mondta el a történész, aki szerint miközben Kossuth Ferenc végtelenül korlátoltan viselkedett közéleti emberként, gyönyörű hidakat épített a Níluson.

Kossuth másik fia, Lajos Tódor, aki szintén kiváló mérnökként ismert, Olaszországban maradt, ahol apja is töltötte száműzetését, és kora egyik leghíresebb homoszexuálisa volt. Ez szintén nagy csapás volt Kossuthnak, mert imádta a családot, a családi életet, és nagyon kevés része volt benne. Kossuth kaszinóba, kávéházba sem járt, mert szünet nélkül, reggeltől estig dolgozott, semmi magánélete nem volt – mondta a történész.

Szerelmek az emigrációban

Kossuth hű volt feleségéhez, leszámítva az emigráció első idejét, amikor a bulgáriai Sumenben gróf Dembinszky Tivadarné Hogl Emíliával került intim kapcsolatba. Miután azonban Kossuthné később követte férjét a száműzetésbe, azonnal „rendet csinált”. Ezt sajnálta a bécsi udvar, mert Hogl Emília, Temesvár szépe szaporán küldte a jelentéseket a magyar politikusról.

Kossuth később Olaszországban telepedett le, hogy tüdővészes nagylánya enyhe éghajlaton élhessen, amitől gyógyulást reméltek. Kossuth Vilma azonban 1862-ben meghalt, rá három évre pedig Kossuthné is, ami „tökéletesen lesújtja” az államférfit, egy évtizedig minden levelét gyászkeretes papírra írta.

Élete alkonyán azonban még egyszer elérte a szerelem, Torinóban (Turin) találkozott a hatvanhárom évvel fiatalabb, tizenkilenc éves Zelk Saroltával, és fülig beleszeretett. Kossuth utolsó levele 1891-ben, nyolcvankilenc éves korában ment el Saroltának. A politikus még három évet élt, plátói szerelmére egy kis aranyelefántot hagyott.

A lány megőrizte a leveleket, és 1918-ban közölte őket a Hatvany Lajos, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes által szerkesztett Esztendő című folyóirat. A hely című műsor a rádió archívumából Latinovits Zoltán hangján idézte meg az írásokat.