Hanuka: a fény, amely eltaszítja a sötétséget a világban

 

A hanukáról, a zsidók fényünnepéről a mai nap is sok félreértés kering a köztudatban. Alábbi összeállításunkkal ezeket szeretnénk eloszlatni.

Hanuka, a csodák és a fény ünnepe

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbiját, Faith Ashert kérdeztük a legismertebb zsidó ünnepről, a hanukáról. A rabbi elmondta, hogy a hanuka annak a csodának állít emléket, amikor az ókori Izraelben a zsidósághoz hű kevesek győzelmet arattak a szír-görög seregek felett az i. e. 2. században.

Spirituális értelemben is csoda történt. Az ellenség kiűzését követően a szentélyt is megtisztították, és a bálványokat is eltávolították. Miközben az újraavatás zajlott, a szent mécsestartó, a menóra meggyújtásához egy korsónyi érintetlen olajat találtak, amely nem egy, hanem nyolc napig égett, miután meggyújtották. A zsidótörvények szerint ez az olaj kóser volt, tehát felhasználhatták szakrális célokra. A hagyomány úgy tartja, hogy az olaj csodája Isten adománya volt azért, hogy a maroknyi zsidó népesség milyen önfeláldozóan viselkedett, és a végsőkig kitartott saját identitása és nem utolsósorban szabadsága mellett.

Résztvevők táncolnak a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka második estéjén, a lámpás meggyújtása után a Nyugati téren 2016. december 25-én. MTI Fotó: Demecs Zsolt

Több mint húszéves hagyománya van annak, hogy a nyolcnapos zsidó vallási ünnepet, a hanukát a közösség a Nyugati téren nagy nyilvánosság előtt ünnepli (MTI-fotó: Demecs Zsolt)

Az ünnep üzenete univerzális

A hanukát azért emlegetik sokszor „zsidó karácsonyként”, mert általában a keresztény adventi és karácsonyi időszakkal esik egybe, és a családtagok ilyenkor megajándékozzák egymást. Egyébként egy mozgó ünnepről van szó, amelynek pontos idejét a Tóra által megszabott tavaszünnephez, a pészahhoz igazítják. Pontos idejének kiszámításakor a napot és a holdat is alapul veszik.

Elmaradhatatlan kellékei a menóra vagy a hanukai, amelybe nyolc gyertyát állítanak, ezzel is megemlékezve a nyolc napig égő olaj csodájára. A gyertyáknak minimum félórát kell mindig égniük. Az ablak vagy az ajtó felé kell a hanukait felállítani, lehetőség szerint az átmenő forgalomba, hogy minél többekhez elérjen a fénye. Hiszen a hanukai csoda üzenete, vallástól, származástól, identitástól függetlenül univerzális. Mindenki tud erőt és tanulságot meríteni a fény erejéből, abból hogy „egy kis fény is nagyon sok sötétséget tud elűzni”.

Elmaradhatatlan kellékek és ételek

A hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. Mindenki igyekszik a legjobb formáját hozni. Ez egyben a családi és baráti összejövetelek, valamint a játék ideje is. A legkedveltebb játék a trendedli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel és a csodával kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket. Mivel a csoda olajjal történt, ezért az asztalra ilyenkor olajban kisütött fánk kerül. De jellemző még a latkesz, egy liszttel, borssal és sóval összekevert, olajos tepsiben kisütött reszelt krumplis étel is.

Közös ünneplés a fővárosban és immáron vidéken is 

Csaknem húszéves hagyománya van annak Budapesten, hogy a zsidóság hanuka előestéjétől kezdve nyilvánosan, a Nyugati téren gyújtja meg a gyertyákat. Ezzel is azt kívánják kifejezni, hogy nyitnak a világ és az érdeklődők felé. Minden este egy-egy közéleti szereplőt is vendégül látnak, aki megosztja gondolatait a fényről, a csodáról és örömünnepről a jelenlévőkkel. Ebben az évben pedig első alkalom lesz hogy két vidéki nagyvárosban Miskolcon és Debrecenben is meggyulladnak a fények.

Faith Asher rabbi a vidéki jelenléthez hozzáfűzte, hogy hanuka időszakában az EMIH szeretetszolgálata Debrecenben és Miskolcon is tevékenykedik. Utóbbi megyeszékhelyen harminc rászoruló család ünnepét igyekeznek szebbé és meghittebbé tenni adományaikkal.

Nyugati téri gyertyagyújtás mellett az érdeklődőket – az EMIH ifjusági szervezete, az Átid által ez alkalomra létrehozott – hanukai menekülőszoba és a városligeti műjégpályán, 18-án este „hanukorcsolya” is várja.

Küldetés: az ünnep üzenetének minél szélesebb körben való terjesztése

A magyar hitközösség reméli, hogy a jeruzsálemi történések nem fogják rányomni a bélyegüket az ünnepre, és minél többeket elérnek az önfeláldozás ünnepeként is számontartott nyolc napon, amely még így évezredek múltán is azt az üzenetet közvetít, hogy nincs olyan túlerő vagy ellenállás, amelyet a belső hit és a szabadság vágya által ne lehetne legyőzni.

A programokról bővebben még a zsido.com oldalon olvashatunk.