A határok megnyitásával párhuzamosan ismét felerősödtek a bevándorlás- és befogadáspárti hangok. Ennek egyik kezdeményezője az új olasz, baloldali kormány, amely azt szeretné elérni, hogy az országukba érkező migránsokat azonnal osszák szét az uniós tagállamok között. Kezdeményezik azt is, hogy attól a tagállamtól, amelyik nem akar befogadni bevándorlókat, vonják meg az uniós támogatások egy részét. A tervek szerint erről egy hét múlva Franciaországgal, Máltával és Németországgal írnának alá megállapodást, amit szeretnének az egész unióra kiterjeszteni – közölte az M1 Híradója.
„Németország mindig is támogatta a bevándorlók elosztását” – mondta a német kancellár szóvivője, Steffen Seibert hétfőn, miután a németek jelezték, befogadják az Olaszországban partot ért bevándorlók egy részét. Szerinte Európának továbbra is egy átfogó, szolidaritáson alapuló állandó rendszerre lenne szüksége.
Erről az állandó mechanizmusról tárgyalhat szerdán a francia elnök és az olasz miniszterelnök is. Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis Németország és Málta vezetőjével együtt szeptember 23-án egy négyes megállapodást szeretne aláírni a Földközi-tengeren érkező migránsok elosztásáról. Bár a megegyezést egyelőre csak négy uniós ország szorgalmazza, elképzeléseik az összes tagállamot érintenék.
Az olasz sajtó szerint a találkozón Giuseppe Conte egyebek mellett azt javasolhatja, hogy a civil szervezetek hajóit felváltva fogadják a tagállamok kikötőiben. A befogadást elutasító országokkal szemben pedig vezessenek be szankciókat, és töröljék el a különbséget a menekült és a gazdasági migráns között. Az olasz miniszterelnök erről egy hete beszélt, miután az Európai Bizottság megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyalt.
„Ha Európában vagyunk, nyilvánvalóan mindannyiunknak részt kell vennie az elosztási mechanizmusban” – fogalmazott, és amellett is érvelt, hogy csökkentsék a kvótát elutasító országoknak járó uniós forrásokat.
Sajtóhírek szerint hozzá hasonlóan a kötelező kvótákról más tagállami vezetők sem tettek le. Az új egyezmény kidolgozásában például Olaszország, Franciaország, Németország és Málta mellett Luxemburg, Horvátország, Görögország, Portugália és Spanyolország is részt vesz.
Az elosztásról szóló törekvés azóta van terítéken az uniós tagállamok között, amióta Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2015-ben felvetette, hogy az uniós országok kezdetben két ütemben, összesen 120 ezer Európába érkező bevándorló áthelyezéséről állapodjanak meg.
A kvótajavaslat azonban 2016 májusára már egy felső határ nélküli elosztásról szólt. Ráadásul az is szerepelt benne, hogy azoknak a tagországoknak, amelyek nem akarják befogadni a rájuk osztott bevándorlókat, menekültenként 250 ezer eurós, vagyis Magyarországnak 78 millió forintos szolidaritási díjat kellene fizetniük.
Az Európai Unió akkori – és novemberig hivatalban lévő – migrációs biztosa maga is azt hangoztatta, hogy az áttelepítés nem választható, és amelyik tagállam ellenáll, azt megbüntetik. Ezt a tervet az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói is üdvözölték, nézeteiket pedig a magyar baloldal is osztotta.
A szocialisták európai parlamenti képviselőjét, Ujhelyi Istvánt az újságírók vasárnap a mostani, Olaszország, Franciaország, Németország és Málta között kötendő egyezményről is megkérdezték. Ujhelyi azonban ezúttal kikerülte a válaszadást.
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András viszont hétfőn egyértelműen állást foglalt a kérdésben. Arról beszélt, szerinte annak az országnak extra pénzt kellene fizetni, amelyik nem fogad be bevándorlókat. Hozzátette, pártja EP-képviselői kompromisszumos javaslatként az Európai Parlamentben is ezt az álláspontot képviselik majd.
