Nem született megállapodás a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésről

 

Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása miatt nem született végül megállapodás arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia – közölték diplomáciai források a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson.

A sajtó arról írt az utóbbi napokban, hogy egyre nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen azonban nem sikerült egyhangú döntésre jutni. Egyes hírek szerint Észtország is a három visegrádi állam mellé állt az ügyben.

Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy a zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben a kiszivárgott tervezet szerint ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re”.

Az eredeti szöveget állítólag jelentősen felvizezték, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.

Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a 2030-as céloknak.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő délután hangsúlyozta, hogy addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.

„Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat. Itt volt a lehetőség, de elszúrták” – írta a Twitteren a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet.

A témáról nagyjából három óra hosszan tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői.

 Június végén Bécsben tárgyalnak az atomalku jövőjéről

Június 28-án Bécsben találkozik Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselője, hogy megvitassák a 2015-ös nukleáris megállapodás jövőjének lehetséges forgatókönyveit az egyezmény annak megmentése érdekében – tudatta rövid közleményében az EU külügyi szolgálata (EEAS) csütörtökön.

Mint közölték, az iráni nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság ülését a nukleáris megállapodásban foglaltak jövőjének biztosításának szándékával hívták össze, valamint azért, hogy megvitassák az Egyesült Államok Iránt sújtó szankcióinak korábbi visszavonásából, majd újbóli bevezetéséből adódó kihívások kezelésének módjait. A tanácskozás résztvevői emellett megvitatják Irán közelmúltbeli bejelentéseit nukleáris kötelezettségvállalásainak végrehajtásáról – írták.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.

Donald Trump amerikai elnök többször kikelt a megállapodás ellen, és tavaly május elején bejelentette országa kilépését a többhatalmi atomalkuból, mondván, az nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.

Miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által végzett ellenőrzés megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a nukleáris vonatkozású intézkedéseket, 2016. január 16-án feloldották a legtöbb uniós és ENSZ-szankciót. Az EU minden nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciót feloldott. Néhány korlátozás azonban továbbra is hatályban marad, így például a nukleáris fegyverek elterjedése szempontjából érzékeny áruk transzferére vonatkozó korlátozás, a fegyverekre és ballisztikus rakétákra vonatkozó embargó, valamint a jegyzéken lévő személyek és szervezetek egy részével szembeni korlátozó intézkedések.