Wolfgang Schäuble: Meg kell védeni Európa határait

 

Meg kell védeni Európa határait, „nem jöhet mindenki Európába, aki szükséget szenved” – mondta az M1-nek adott exkluzív interjúban a Bundestag elnöke. Wolfgang Schäuble arról beszélt, hogy Európa csak akkor lehet sikeres, ha bíznak benne az állampolgárai, akik elsősorban a nemzetükhöz hűségesek. Biztatónak tartja az európai parlamenti választás után elkezdődött folyamatokat, és úgy fogalmazott: „egy egész jó Európai Bizottság alakul.”

Angela Merkel német kancellár a páneurópai piknik 30. évfordulójára rendezett ünnepségen azt mondta, hogy az 1989-es határnyitás világtörténelmet írt. Wolfgang Schäuble szerint a magyarok bátorságának köszönhetően a páneurópai pikniken, a vasfüggöny megnyitása után világossá vált, hogy a történelemben új fejezet kezdődik, és Európa megosztottsága nem marad fenn. Örömét fejezte ki, hogy annak idején a magyarok – bár tudták, hogy milyen veszéllyel jár – megnyitották a határokat.

Elmondta, a 80-as években megfigyelhettük és megtapasztalhattuk, hogy Magyarországnak – a Varsói Szerződés országai közül – volt leginkább szabad mozgástere a belső, gazdasági reformokat illetően. Ezt személyesen is megtapasztalta, amikor Magyarországon járt abban az időben. Számára nem volt meglepetés, hogy a magyarok a hatalmas szabadság iránti szeretetükkel, amit 1956-ban is megmutattak, ismét

bebizonyították, hogy van bátorságuk ezt a lépést megtenni.

Arról is beszélt, hogy többen megpróbálják 1989-et 2015-tel összehasonlítani, és az akkori határkerítés megnyitását a mostani védelemre szolgáló, magyar kerítés megépítésével ellentétbe állítják. Elmondta, ennek a kettőnek nincs köze egymáshoz. Hiszen az egyik egy olyan kerítés kinyitása volt, amellyel bezárták az embereket, napjainkban azonban egy teljesen más kihívással állunk szemben.

Mindenki nem jöhet Európába

A világ minden része összeköttetésben áll egymással, Afrika szinte Európa szomszédja. Érthető, hogy a világnak azokból a régióiból, ahol hatalmas a szegénység vagy háború dúl, el akarnak menekülni az emberek, de azt is figyelembe kell venni, hogy mindenki, aki szükséget szenved, nem jöhet Európába.

Hangsúlyozta, a migrációra megoldást kell találni, szükség van a külső határvédelemre is. „Ez nem azt jelenti, hogy hermetikusan lezárjuk Európát, hiszen a térség nem egy erődítmény, de szükség van kontrollra” – tette hozzá. „Minden közösségnek garantálnia kell a belső stabilitást, a rend a polgárok elsődleges elvárása, és ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni. Ennek a megoldása most az egyik legnagyobb európai feladat” – mondta.

A világ 21. századi problémáit a klímaváltozástól a terrorizmuson át a migrációig és még sok más kérdést nem lehet nemzeti hatáskörben megoldani. Wolfgang Schäuble szerint

egyetlen európai ország sem képes az összes problémát egyedül leküzdeni.

Magyarország például közel van Ukrajnához, de az ukrán problémát mégsem egyedül Magyarország feladata megoldani. Az lenne a helyes, hogy az európaiak anélkül, hogy feladnák a nemzeti sajátosságaikat és különbözőségeiket, összefognának bizonyos kérdésekben, és közös megoldást találnának.

Úgy véli, Európa csak akkor erős, ha az emberek megbíznak benne. Az emberek viszont elsősorban a saját nemzetükhöz kötődnek erősen. Minden országra igaz, hogy a nemzeti kötődést és az európai törekvéseket nem szabad egymással szembefordítani. Németország jövője sem lehet sikeres, ha Európa nem az. „Itt vagyunk Európa közepén, és Magyarországnak is jobbak a jövőbeni kilátásai az egységes Európa részeként” – mutatott rá.

Békében és stabilitásban kell élni

Megjegyezte, sokan vannak Európában, akik a más kontinensekről érkező befolyást távol akarják tartani, és nem fogadják el, hogy Európa ma már nem azt a szerepet tölti be, amit körülbelül 200 évvel ezelőtt. „Az idők változnak, ezért önmagunknak is felelősséggel tartozunk azzal, hogy a jövőben békében, stabilitásban és észszerűen éljünk egymás mellett egy olyan világban, amelyben nem ássuk alá a más emberek számára is alapvető fenntartható fejlődést és a világ stabilitását” – mondta a Bundestag elnöke.

Reményét fejezte ki abban, hogy a közös történelem hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában jobban megértsék a kelet-közép-európai álláspontot. „Az elmúlt években ugyanis sokat foglalkozunk Európa keleti részének az első világháború előtti történetével, és ha jobban ismerjük a múltat, jobban megértjük a jelent is.”  Kijelentette,

Magyarország mindig Európa közepén volt,

ez pedig most már mindenki számára újra világossá vált. „Ez a második világháború után nem volt lehetséges, mert a vasfüggöny elválasztott minket, de ez ma már nincs többé” – fogalmazott. Megjegyezte, folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a politikai nézetkülönbségek ne ássanak új árkokat a nemzetek között.