Meg kell védeni Európa határait, „nem jöhet mindenki Európába, aki szükséget szenved” – mondta az M1-nek adott exkluzív interjúban a Bundestag elnöke. Wolfgang Schäuble arról beszélt, hogy Európa csak akkor lehet sikeres, ha bíznak benne az állampolgárai, akik elsősorban a nemzetükhöz hűségesek. Biztatónak tartja az európai parlamenti választás után elkezdődött folyamatokat, és úgy fogalmazott: „egy egész jó Európai Bizottság alakul.”
Angela Merkel német kancellár a páneurópai piknik 30. évfordulójára rendezett ünnepségen azt mondta, hogy az 1989-es határnyitás világtörténelmet írt. Wolfgang Schäuble szerint a magyarok bátorságának köszönhetően a páneurópai pikniken, a vasfüggöny megnyitása után világossá vált, hogy a történelemben új fejezet kezdődik, és Európa megosztottsága nem marad fenn. Örömét fejezte ki, hogy annak idején a magyarok – bár tudták, hogy milyen veszéllyel jár – megnyitották a határokat.
Elmondta, a 80-as években megfigyelhettük és megtapasztalhattuk, hogy Magyarországnak – a Varsói Szerződés országai közül – volt leginkább szabad mozgástere a belső, gazdasági reformokat illetően. Ezt személyesen is megtapasztalta, amikor Magyarországon járt abban az időben. Számára nem volt meglepetés, hogy a magyarok a hatalmas szabadság iránti szeretetükkel, amit 1956-ban is megmutattak, ismét
Arról is beszélt, hogy többen megpróbálják 1989-et 2015-tel összehasonlítani, és az akkori határkerítés megnyitását a mostani védelemre szolgáló, magyar kerítés megépítésével ellentétbe állítják. Elmondta, ennek a kettőnek nincs köze egymáshoz. Hiszen az egyik egy olyan kerítés kinyitása volt, amellyel bezárták az embereket, napjainkban azonban egy teljesen más kihívással állunk szemben.
Mindenki nem jöhet Európába
A világ minden része összeköttetésben áll egymással, Afrika szinte Európa szomszédja. Érthető, hogy a világnak azokból a régióiból, ahol hatalmas a szegénység vagy háború dúl, el akarnak menekülni az emberek, de azt is figyelembe kell venni, hogy mindenki, aki szükséget szenved, nem jöhet Európába.
Hangsúlyozta, a migrációra megoldást kell találni, szükség van a külső határvédelemre is. „Ez nem azt jelenti, hogy hermetikusan lezárjuk Európát, hiszen a térség nem egy erődítmény, de szükség van kontrollra” – tette hozzá. „Minden közösségnek garantálnia kell a belső stabilitást, a rend a polgárok elsődleges elvárása, és ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni. Ennek a megoldása most az egyik legnagyobb európai feladat” – mondta.
A világ 21. századi problémáit a klímaváltozástól a terrorizmuson át a migrációig és még sok más kérdést nem lehet nemzeti hatáskörben megoldani. Wolfgang Schäuble szerint
Magyarország például közel van Ukrajnához, de az ukrán problémát mégsem egyedül Magyarország feladata megoldani. Az lenne a helyes, hogy az európaiak anélkül, hogy feladnák a nemzeti sajátosságaikat és különbözőségeiket, összefognának bizonyos kérdésekben, és közös megoldást találnának.
Úgy véli, Európa csak akkor erős, ha az emberek megbíznak benne. Az emberek viszont elsősorban a saját nemzetükhöz kötődnek erősen. Minden országra igaz, hogy a nemzeti kötődést és az európai törekvéseket nem szabad egymással szembefordítani. Németország jövője sem lehet sikeres, ha Európa nem az. „Itt vagyunk Európa közepén, és Magyarországnak is jobbak a jövőbeni kilátásai az egységes Európa részeként” – mutatott rá.
Békében és stabilitásban kell élni
Megjegyezte, sokan vannak Európában, akik a más kontinensekről érkező befolyást távol akarják tartani, és nem fogadják el, hogy Európa ma már nem azt a szerepet tölti be, amit körülbelül 200 évvel ezelőtt. „Az idők változnak, ezért önmagunknak is felelősséggel tartozunk azzal, hogy a jövőben békében, stabilitásban és észszerűen éljünk egymás mellett egy olyan világban, amelyben nem ássuk alá a más emberek számára is alapvető fenntartható fejlődést és a világ stabilitását” – mondta a Bundestag elnöke.
Reményét fejezte ki abban, hogy a közös történelem hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában jobban megértsék a kelet-közép-európai álláspontot. „Az elmúlt években ugyanis sokat foglalkozunk Európa keleti részének az első világháború előtti történetével, és ha jobban ismerjük a múltat, jobban megértjük a jelent is.” Kijelentette,
ez pedig most már mindenki számára újra világossá vált. „Ez a második világháború után nem volt lehetséges, mert a vasfüggöny elválasztott minket, de ez ma már nincs többé” – fogalmazott. Megjegyezte, folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a politikai nézetkülönbségek ne ássanak új árkokat a nemzetek között.